650 milliárd dollárt tesz ki a német beruházások összege az Egyesült Államokban, és ez a közeljövőben minden valószínűség szerint lényegesen növekedni fog. Miért? „Több oka is van az amerikai kivándorlásnak. Az egyik az ukrajnai háború, a megnövekedett geopolitikai feszültség Európában. Sok német cég úgy tekint az Egyesült Államokra, mint biztonságos területre. A második ok az, hogy viszonylag olcsó az energia az Egyesült Államokban. A harmadik tényező a Biden-adminisztráció gazdaságpolitikája, konkrétan az Inflation Reduction Act”– nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek a kieli világgazdasági intézet osztályvezetője. Dirk Dohse szerint az a sokmilliárdos támogatás, amelyet a törvény beígért a külföldi és belföldi vállalkozóknak, óriási vonzerőt jelent a német cégeknek is pontosan akkor, amikor az energiaválság miatt sok ágazatban válságjelek mutatkoznak, mert az olcsó orosz energia helyett csak a drágább cseppfolyósított földgáz áll rendelkezésre.

Az amerikai törvény 430 milliárd dolláros állami támogatást tesz lehetővé, ebből 370 milliárd olyan környezetkímélő beruházás kell hogy legyen, amely megfelel a klímavédelmi előírásoknak. A maradék 60 milliárd dollár egészségügyi beruházások támogatására jut.

Ki kaphat ilyen támogatást? Olyan cég, amelyik az Egyesült Államokban működik vagy nagy mennyiségben használ fel amerikai termékeket külföldön. Ha tehát valaki Amerikában gyártott elektromos autót vesz, amelynek az akkumulátorát is ott állították elő, akkor 7500 dolláros támogatást kaphat. Sok kedvezmény kiterjed a két másik észak-amerikai államra, Kanadára és Mexikóra is, amelyekkel kereskedelmi egyezményt kötött az Egyesült Államok.

Vészes a mérnökhiány a németeknél, leáldozott a „Made in Germany"-nek?

Hiába próbálnak a világ minden tájáról, így Magyarországról is mérnököket toborozni, egyre több mérnök hiányzik Németországban. Míg néhány éve itt végzett a legtöbb műszaki diplomás, a számuk az elmúlt években jelentősen visszaesett. Már az érettségizők közül is egyre kevesebben lépnek műszaki pályára, a külföldi szakemberek idecsábításának pedig megvannak a korlátai.

Mi következik ebből? Sokan megfontolják, hogy érdemes-e Németországban akkumulátort gyártani. A Tesla és a svéd Northvold most ezt fontolgatja Németországban, de addig is prioritást adnak az akkumulátorgyártásnak Észak-Amerikában.

„2016 óta csökken az ipar részesedése a GDP-ben, de olyan magas szinten állt, hogy nem fenyeget az ipar elvesztésének a veszélye” - hangsúlyozza a kieli világgazdasági intézet szakértője.

Kezdődik-e támogatási verseny Európa és Amerika között?

Olaf Scholz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztették Joe Biden amerikai elnököt, hogy a nagyvonalú amerikai állami szubvenciók kiválthatják az európaiak hasonló akcióját. Bele kell-e szállni ebbe a támogatási versenybe? Emmanuel Macron francia elnök úgy véli, hogy igen. Thierry Breton francia biztos aktívan szervezi az uniós válaszlépéseket. A kieli világgazdasági intézet szakértője szerint viszont kétszer is meg kell gondolni, hogy érdemes -e beszállni ebbe a versenybe: „Ez az adófizetők pénze. Azt kell megvizsgálni, hogy társadalomnak hosszú távon mi a legjobb?”

A szakértő szerint kiábrándító azt tapasztalni, hogy a nemzetállami és európai pénzeken kifejlesztett zöld cégek rohannak az USA-ba, hogy itt kihasználják a kedvezményeket. „Erre viszont nem az a megoldás, hogy az adófizetők pénzéből megpróbáljuk visszacsábítani őket.”

Mi lehet akkor a megoldás? A német szakértő szerint olyan támogatási szerződéseket kell kötni a cégekkel, amelyek tartalmaznak egy bizonyos lojalitási záradékot, vagyis csak azzal a feltétellel kaphatnak állami vagy uniós támogatást, ha vállalják: megmaradnak az eredeti telephelyen.

Vajon vonzza-e még Németország a külföldi beruházókat?

„Európa legnagyobb gazdasága továbbra is vonzó beruházási hely, mert remek az infrastruktúra, sok a jól képzett mérnök és szakmunkás, kiválóak az egyetemek és a főiskolák, nagy a politikai stabilitás, és ne feledkezzünk meg az Európai Unió piacairól” – nyilatkozta a Deutsche Wellének a Németországban működő amerikai kereskedelmi kamara elnöke. Ez a kincstári optimizmus, de ennek a kamarának a kiadványa, a Transatlantic Business Barometer nem erősíti meg ezt a véleményt. Tavaly még a Németországban működő amerikai cégek 59%-a jónak vagy nagyon jónak minősítette az üzleti környezetet, mára ez lement 34%-ra. Mindeközben az amerikai cégek 68%-a tavaly növelni tudta üzleti forgalmát, 42%-uk fokozta beruházásait és ugyancsak 42% új munkaerőt vett fel.

Mit kifogásolnak az amerikai cégek Németországban? Drága a munkaerő, kevés a szakmunkás, alacsony a digitális színvonal. A legnagyobb baj a drága energia – ezt már jóval az ukrajnai háború előtt kifogásolni kezdték.

„Az energiaintenzív cégeknél ez komoly gond” – hangsúlyozta az amerikai kereskedelmi kamara elnöke. Simone Menne tudja, hogy ezen nem igen lehet változtatni, viszont azt javasolja a németeknek, hogy “csökkentsék a bürokráciát, szerezzenek szakmunkásokat, és mindenképp emeljék a digitalizáció színvonalát.”

Vannak jó példák az új amerikai beruházásokra Németországban – mondta a kieli világgazdasági kutatóintézet szakértője: „Az Apple újabb egymilliárd dollárt szándékozik befektetni müncheni chipfejlesztő cégébe. Németországnak nem állami támogatásra kellene költenie a pénzét, hanem az oktatás fejlesztésére, a kutatásra, az infrastruktúrára. Ha ezt csináljuk, akkor Németország a jövőben is vonzó marad a külföldi befektetők számára” – nyilatkozta Dirk Dohse, a kieli világgazdasági kutatóintézet osztályvezetője a Deutsche Wellenek.

Képünkön az Apple müncheni chipfejlesztő központja.