A tejtermékek fogyasztói árának csökkentését célzó szakmai konszenzus érdekében egészen május 20-ig folytatódik a tejpiac gyorsított ágazati vizsgálata és annak társadalmi konzultációja. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) múlt héten bocsátotta társadalmi konzultációra az erről szóló jelentéstervezetét.

Már a versenyhatóságnak is szemet szúrtak az égbe szökő tejárak, de ki tehet a drágulásról?

A kiskereskedelmi árak vizsgálatát már korábban bejelentette a Gazdasági Versenyhivatal, most a tejeket és tejtermékeket külön is alaposan megnézik. A GVH szerint folyamatos az áremelkedés, miközben a hazai tejesek piaci pozíciói gyengülnek. Kilőttek a magyar kiskereskedelmi árak, n agyjából kétszeres az élelmiszerek drágulása, mint az uniós tagállamokban.

Az elemzés megállapításai alapján a GVH szakértői többek között felvetették a nyerstej árképletének felülvizsgálatát, szakmai segítséget ajánlanak az élelmiszerárstoppal kapcsolatos jövőbeli jogalkotói megfontolásokhoz, javasolták a fogyasztói árak összehasonlíthatóságának erősítését, felvetették a növényi italok árképzésének átgondolását, a fenntartható csomagolás ösztönzését, illetve további hatósági fellépést is szükségesnek tartanak a kereskedelemben.

Az egy hónapon át tartó társadalmi konzultáció keretében a nemzeti versenyhatóság szerdán az ágazati szereplőket tömörítő, illetve a jelentéstervezet javaslataiban érintett szakmai szervezetekkel és az Agrárminisztériummal egyeztetett.

A hvg.hu már februárban írt arról, hogy az EU-ban hónapok óta csökken a tejtermékek ára, és ez a folyamat – a GVH lépéseitől függetlenül – a magyar piacra is jellemző lehet, mivel a hazai termelők kénytelenek lesznek követni a nyugati trendet, függetlenül az árspakától.

A tej felvásárlási ára Magyarországon már februárban is 70-80 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, de a tartásuk költségei is megnőttek. A boltokban akkor 6000 forint/kilónkénti vajárakkal lehetett találkozni, azonban két diszkontlánc már februárban bejelentette, hogy 20 százalékkal csökkenti a vaj árát.

Az uniós átlagnál kétszer nagyobb hazai élelmiszerár-emelkedés – amely a tejtermékeket még a többihez mérten is kirívóan erősen érintette – azonban legkevésbé sem kizárólag a kiskereskedelmi szereplők felelőssége.

Korábban arról is írtunk, hogy az ársapka – és az ársapkás termékek iránti megnövekedett kereslet – jelentős hiányt eredményezett a boltokban, amely normál esetben éppen az árak emelkedését eredményezné, ezért a kormány arra is kötelezte a boltokat, hogy egész nap legyen meg a szükséges mennyiség a polcokon. Erre a boltok úgy reagáltak, hogy eltérő mértékben, de korlátozták a megvásárolható mennyiséget – mire a kormány azt írta elő, hogy ne csak a 2021 októberi mennyiségben tartsanak készletet, hanem annak duplája álljon rendelkezésre.

Rendelettel persze még a szocializmus legsötétebb korszakaiban sem lehetett normalizálni a piaci viszonyokat, így nem véletlen, hogy a közgazdászok, de még Matolcsy György jegybankelnök ismételt kritikái után az iparkamara, a VOSZ, és az agrárkamara is az élelmiszerárstop megszüntetése mellett érvelt.