Június 10-én nyílhat meg Észak-Korea és Kína között a határ, amelyet a pandémia miatt rendeltek el. A nyitás azonban nem annyira egyértelmű: a több mint ezer kilométeres határnak a felét megerősítették, azt a 489 kilométeres szakaszt, amelyet a csempészek eddig használtak. Itt most őrtornyok, betonfalak és szögesdrót kerítés választja el egymástól a „két baráti országot.”

Észak Koreának ugyanis Kína az egyetlen igazi szövetségese, bár Putyin az Ukrajna elleni agresszió után felértékelte az Oroszországgal is határos sztálinista diktatúrát, amely lelkesen támogatja az orosz hadsereg akcióját Ukrajnában.

Mit akar elkerülni az észak-koreai Nagy Fallal Kim Dzsong-un, az ország diktátora? Mindenekelőtt az okostelefonok becsempészését Kínából. Jelenleg több mint 3 millió mobiltelefon üzemel Észak-Koreában hivatalosan. Ezek hazai gyártású telefonok, amelyeket kínai segítséggel fejlesztettek ki, nemzetközi hívást nem lehet velük bonyolítani és az internetre se tudnak felcsatlakozni – írja a londoni Guardianben Timothy Cho Korea-szakértő, aki annak idején Északról menekült Délre – pont azon a szakaszon, ahol most falat építenek, jegyzi meg a lapban.

Hogy működik internet nélkül Észak-Korea? Megvan a saját nemzeti kommunista internetjük, a Vörös Csillag. A rendszer elitje ezen kommunikál egymással.

Csakhogy ott vannak a csempészett kínai telefonok, amelyek igen népszerűek az országban. Az emberek hajlandóak nagyon sok pénzt megadni értük. Mindez komoly kihívás a rendszer számára, ám itt jön a csavar: a nemzeti kommunista rendszer a csempészetet is ellenőrizni akarja. Jórészt a titkosszolgálat tisztjei irányítják a csempészetet, amelyben nagy pénz van. Donzsu – pénzmester –, így hívják a csempész királyokat, akik igen gyakran a titkosszolgálat tisztjei. Ők nagyonis sürgetik a határ nyitást hiszen a csempészet a lételemük.

A nemzeti kommunista együttműködés rendszerében már Kínától is tartania kell a diktátornak – véli Cho, aki arra mutat rá, hogy a határzár nemcsak a pandémia miatt kellett Kim Dzsong Unnak, hanem azért is, hogy kizárja a kínai hatást szigorúan zárt rendszerében, amely 1945 óta igyekszik elzárni Észak-Koreát a világtól.

„A Remete Királyság mítosz csupán. Egy felmérés szerint Észak-Korea lakosságának 98%-a látott már valami olyat a képernyőn, amely „idegen anyag”, vagyis nem engedélyezték a hatóságok” – hangsúlyozza Timothy Cho, aki gyerekkorában Észak-Koreában élt. Most megírta a londoni Guardianben, hogy a legjobb barátja egy csempész volt, aki a kínai-észak-koreai határon hozott át hiánycikkeket nyomorgó honfitársainak.