Ha nem jön egy globális adózási reform, akkor az OECD országok a következő évtizedben 4,7 ezer milliárd dollárnyi adót buknak (mai árfolyamon 1 617 277 368 550 020 forint) majd el a Tax Justice Network (TJN) számításai szerint.

A CNN cikke szerint TJN arra jutott, hogy ennek az adóveszteségnek a többsége, 64 százaléka multinacionális vállalatokhoz köthető. A jelenlegi szabályozások ugyanis lehetővé teszik az úgynevezett nyereségátcsoportosítást, vagy azt, hogy alacsony adózású joghatóságok (adóparadicsomok) kiválasztásával oldják meg a lehető legkevesebb adóbefizetést.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak trópusi szigeteken találhatóak ilyen adóparadicsomok: az Egyesült Királyságban, Szingapúrban, Hollandiában, Hongkongban és Luxemburgban is találhatóak például olyan területek, amelyeken a tényleges társasági adókulcsok 10 százalék alattiak - és ne feledjük, Magyarországon is 9 százalék.

A multikon kívül a becsült adóveszteség nagy része (az összes adóveszteség 36 százaléka) olyan gazdag magánszemélyekhez köthető, akik szintén offshore-ozással spórolnak, mikor adót fizetnek.

A szakértők szerint ezeket a veszteségeket a kisebb gazdasággal, alacsonyabb adóbevételekkel rendelkező országok szenvedik meg inkább.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a legfejlettebb országokat tömörítő G20-as országok között felmerült a 15 százalékos globális társaságiadó-minimum terve, amelyről 2021-ben született politikai megállapodás 140 ország támogatásával.

Magyarország nem támogatta a globális minimumadót bevezető EU-s irányelv elfogadását, ezért az Egyesült Államok 2022 nyarán egyoldalúan felmondta a hazánkkal kötött adóegyezményt. Így 2024. január 1-től sokkal magasabb adóteher alá esnek az Egyesült Államokból Magyarországra érkező jövedelmek.

Jön a globális céges minimumadó - Mit nyer az akadékoskodó Magyarország? És mit veszít?

Magyarország a globális társaságiadó-minimum törvénybe iktatásának késleltetésével az Európában legkisebb ilyen adófajtáját védi. Cserébe nagy árat fizet a nemzetközi (gazdaság)politikai elszigetelődéssel. Demokráciát a pénzünkért, 9. rész.