Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
100 százalékos a szálláshelyek telítettsége a tengerparton Albániában, ahol arra számítanak, hogy a tavalyi rekordot is megdöntik. A szálloda- és étteremtulajdonosok mégis panaszkodnak: nincs pincér, nincs takarítónő.
Ez nem is csoda hiszen a tengerparton is csak 400 eurót fizetnek ilyen munkakörben, még a csúcsszezonban is. Emiatt Albánia lakosságának körülbelül a 2 százaléka emigrál minden évben. Főként a fiatalok. A cél elsősorban a közeli Olaszország, ahova már évszázadok óta folyik a kivándorlás.
Az Eldorado persze Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, illetve Svájc. Sokan az Egyesült Államokat választják, ahol jelentős albán kolónia él. Mind gyakrabban távolabbi célpontok is felmerülnek, mint a Közel-Kelet gazdag olajmonarchiái vagy Ázsia fejlettebb országai.
“A fiatalok azt hiszik, hogy az egész világ rájuk vár“ – panaszkodik egy vendéglős Durrēs-Durazzo kikötőjében az RFI tudósítójának.
Miért nem emeli a fizetéseket? “Mert nem tudom: mindennek az ára felment, elsősorban a rezsi lett magasabb, aztán a kormány az adókat is emelte. Minden nőtt, csak a fizetőképes kereslet nem. A vendégeim jórésze Koszovóból érkezik, ahol nem nőttek a jövedelmek.”
Albániába 7,5 millió külföldi turista érkezett tavaly, és idén ennél is többre számítanak. Az országnak ez a legfontosabb gazdasági ágazata, a GDP 18 százaléka jön innen. Ezért Tiranában azon töprengenek, hogy követik Horvátország útját.
Ázsiai munkaerő a horvát tengerparton
Horvátországot már nem kell felfedezni a turistáknak, hiszen az adriai tengerpart a római császárság idején is népszerű volt. A külföldi turisták elárasztják a tengerpartot, ahol mind kevesebb a hazai pincér és szakács.
Horvátország lakossága folyamatosan fogyatkozik: 4,7 millió volt 1991-ben, már csak 3,8 millió 2021- ben. Az ENSZ becslése szerint 2050-ben Horvátország lakossága nem haladja meg a 3,2 milliót. Az ok a kevés gyerek és a sok kivándorló. A célpont Horvátországban egyértelműen Németország, ahol munkaerőhiánnyal küszködnek, így örülnek az uniós munkavállalók érkezésének.
Horvátország eddig is importált munkaerőt, de főként az egykori Jugoszláviából: Bosznia- Hercegovinából és Montenegróból jöttek a legtöbben. Májusban közvetlen légijárat indult Split és Szkopje között, azóta özönlenek a munkavállalók Észak-Macedóniából. Még köztisztviselők is jönnek, akik a nyári szezonban annyit kereshetnek a horvát tengerparton, mint egész évben otthon.
Csakhogy ez már nem elég, ezért Horvátország amióta véget ért a Covid-pandémia, ráállt az ázsiai munkaerő importjára. 900-1000 eurós fizetést ígérnek az ázsiai munkavállalóknak, akik egyre többen érkeznek: Nepálból, Indiából, Bangladesből és a Fülöp-szigetekről. A nagy óceánjáró hajókon, ahol szintén szívesen alkalmaznak ázsiai munkaerőt, általában nem fizetnek ennyit. Igaz persze, hogy ott a szállás és az étkezés ingyenes.
A horvát tengerparton a szállás minősége gyakran igencsak kérdéses: sok ázsiai munkavállaló panaszkodik.
Rijeka parlamenti képviselője szerint “sok a problémás szállás. Jártam olyan helyen, ahol a nepáli munkások a földön aludtak, és a higiénia kimondhatatlanul rossz volt.”
A Munkás front nevű baloldali párt képviselőnője elmondta az RFI-nek, hogy már megalakult a Horvátországban dolgozó nepáliak szakszervezeti csoportja. Ennek főnöke a Szabad Európa rádiónak nyilatkozott arról, hogy a nepáli vendégmunkások gyakran két műszakot húznak le egy nap. Délelőtt építkezésen dolgoznak, este pedig valamelyik étteremben.
“Kétféle vendégmunkás van: az egyiket munkaközvetítők hozzák be Horvátországba, a másikat pedig az olyan cégek, mint a Bolt vagy a Wolt. Ezeknek az utóbbiaknak nincs semmilyen szerződésük, az egyik napról a másikra élnek. Ők minden munkát elvállalnak.”
Horvátország 2021-ben megnövelte a vendégmunkáskvótát. A probléma az, hogy sok vendégmunkás amint megkapja a munkavállalási engedélyt, továbbáll egy másik uniós államba. Többségük Portugáliát választja. Idén az első félévben 91 ezer vendégmunkásvízumot adtak ki az első félévben. Tavaly összesen 125 ezret.
“Ez a modern rabszolgaság” – hangsúlyozza a baloldali képviselőnő Rijekaban, de minthogy a turizmus rekordokat döntöget, és egyre jobban hiányzik a hazai munkaerő, ezért a jövőben még több ázsiai vendégmunkásra lehet számítani Horvátországban.
