Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Horvátország és Montenegró után Albánia is felkerült az európai turizmus térképére. Az olcsó árak vonzzák a turistákat, akiket az erdőtüzek sem riasztanak el. Csakhogy a vendéglátásban egyre inkább hiányzik a munkaerő, mert aki tehette, már emigrált az alacsony munkabérek miatt.
100 százalékos a szálláshelyek telítettsége a tengerparton Albániában, ahol arra számítanak, hogy a tavalyi rekordot is megdöntik. A szálloda- és étteremtulajdonosok mégis panaszkodnak: nincs pincér, nincs takarítónő.
Ez nem is csoda hiszen a tengerparton is csak 400 eurót fizetnek ilyen munkakörben, még a csúcsszezonban is. Emiatt Albánia lakosságának körülbelül a 2 százaléka emigrál minden évben. Főként a fiatalok. A cél elsősorban a közeli Olaszország, ahova már évszázadok óta folyik a kivándorlás.
Az Eldorado persze Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, illetve Svájc. Sokan az Egyesült Államokat választják, ahol jelentős albán kolónia él. Mind gyakrabban távolabbi célpontok is felmerülnek, mint a Közel-Kelet gazdag olajmonarchiái vagy Ázsia fejlettebb országai.
“A fiatalok azt hiszik, hogy az egész világ rájuk vár“ – panaszkodik egy vendéglős Durrēs-Durazzo kikötőjében az RFI tudósítójának.
Miért nem emeli a fizetéseket? “Mert nem tudom: mindennek az ára felment, elsősorban a rezsi lett magasabb, aztán a kormány az adókat is emelte. Minden nőtt, csak a fizetőképes kereslet nem. A vendégeim jórésze Koszovóból érkezik, ahol nem nőttek a jövedelmek.”
Albániába 7,5 millió külföldi turista érkezett tavaly, és idén ennél is többre számítanak. Az országnak ez a legfontosabb gazdasági ágazata, a GDP 18 százaléka jön innen. Ezért Tiranában azon töprengenek, hogy követik Horvátország útját.
Ázsiai munkaerő a horvát tengerparton
Horvátországot már nem kell felfedezni a turistáknak, hiszen az adriai tengerpart a római császárság idején is népszerű volt. A külföldi turisták elárasztják a tengerpartot, ahol mind kevesebb a hazai pincér és szakács.
Horvátország lakossága folyamatosan fogyatkozik: 4,7 millió volt 1991-ben, már csak 3,8 millió 2021- ben. Az ENSZ becslése szerint 2050-ben Horvátország lakossága nem haladja meg a 3,2 milliót. Az ok a kevés gyerek és a sok kivándorló. A célpont Horvátországban egyértelműen Németország, ahol munkaerőhiánnyal küszködnek, így örülnek az uniós munkavállalók érkezésének.
Horvátország eddig is importált munkaerőt, de főként az egykori Jugoszláviából: Bosznia- Hercegovinából és Montenegróból jöttek a legtöbben. Májusban közvetlen légijárat indult Split és Szkopje között, azóta özönlenek a munkavállalók Észak-Macedóniából. Még köztisztviselők is jönnek, akik a nyári szezonban annyit kereshetnek a horvát tengerparton, mint egész évben otthon.
Csakhogy ez már nem elég, ezért Horvátország amióta véget ért a Covid-pandémia, ráállt az ázsiai munkaerő importjára. 900-1000 eurós fizetést ígérnek az ázsiai munkavállalóknak, akik egyre többen érkeznek: Nepálból, Indiából, Bangladesből és a Fülöp-szigetekről. A nagy óceánjáró hajókon, ahol szintén szívesen alkalmaznak ázsiai munkaerőt, általában nem fizetnek ennyit. Igaz persze, hogy ott a szállás és az étkezés ingyenes.
A horvát tengerparton a szállás minősége gyakran igencsak kérdéses: sok ázsiai munkavállaló panaszkodik.
Rijeka parlamenti képviselője szerint “sok a problémás szállás. Jártam olyan helyen, ahol a nepáli munkások a földön aludtak, és a higiénia kimondhatatlanul rossz volt.”
A Munkás front nevű baloldali párt képviselőnője elmondta az RFI-nek, hogy már megalakult a Horvátországban dolgozó nepáliak szakszervezeti csoportja. Ennek főnöke a Szabad Európa rádiónak nyilatkozott arról, hogy a nepáli vendégmunkások gyakran két műszakot húznak le egy nap. Délelőtt építkezésen dolgoznak, este pedig valamelyik étteremben.
“Kétféle vendégmunkás van: az egyiket munkaközvetítők hozzák be Horvátországba, a másikat pedig az olyan cégek, mint a Bolt vagy a Wolt. Ezeknek az utóbbiaknak nincs semmilyen szerződésük, az egyik napról a másikra élnek. Ők minden munkát elvállalnak.”
Horvátország 2021-ben megnövelte a vendégmunkáskvótát. A probléma az, hogy sok vendégmunkás amint megkapja a munkavállalási engedélyt, továbbáll egy másik uniós államba. Többségük Portugáliát választja. Idén az első félévben 91 ezer vendégmunkásvízumot adtak ki az első félévben. Tavaly összesen 125 ezret.
“Ez a modern rabszolgaság” – hangsúlyozza a baloldali képviselőnő Rijekaban, de minthogy a turizmus rekordokat döntöget, és egyre jobban hiányzik a hazai munkaerő, ezért a jövőben még több ázsiai vendégmunkásra lehet számítani Horvátországban.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Két hete mlg 50 napos határidőt szabott Moszkvának a tűzszünet elérésére.
Hivatalosan közös megegyezéssel távozik Sárváry István, aki 2016-ban állt a cég élére.