Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára levélben kéri a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökét, hogy fontolják meg az éves elszámolás megtartását.
Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára Szilágyi Lászlóval, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnökével és Szolnoki Ádámmal, a MANAP Iparági Egyesület elnökével találkozott 2023. szeptember 6-án, Budapesten. A felek egyetértettek abban, hogy a napelemeket üzemeltető családok védelmét a meglévő beruházások esetében az éves elszámolás fenntartása szolgálná a legjobban – írja közleményében a szaktárca, miután Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető megüzente Lantos Csaba miniszternek, hogy nem lesz jó a napelemesek éves elszámolását havira módosítani.
Ugyan Kocsis megpróbálta kreatívan az Európai Unióra kenni az elszámolás menet közbeni átírását, ám az igazság az, hogy az erről szóló 2019/944 uniós irányelv csak azt írja elő, hogy a 2024. január 1. után a hálózatra csatlakozó rendszerek esetében kell elengedni a napelemek minél gyorsabb kezdeti elterjedésének elősegítését szolgáló rendkívül kedvező éves szaldót. Azt nem ők írták elő, hogy ezt az elszámolási rendszert azoktól is el kellene venni, akik korábban ezzel számolva szereltettek napelemeket otthonaik tetejére.
Márpedig a kormány erre készült és valószínűleg mostanra sikerült kellő alapossággal megszondázni a közvéleményt ahhoz, hogy rájöjjenek, ez mégsem olyan jó ötlet. Ugyanakkor a rükvercet nem az új ötletek bevezetésénél megszokott huszáros rámenősséggel, rendeleti úton hajtja végre a kormány, hanem Czepek államtitkár írt egy udvarias levelet a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökének, ebben arra kérve a hivatalt, hogy fontolja meg az éves elszámolás megtartását.
A kormány nem először csinál hátraarcot napelemes ügyben. A piaci szereplők korábban is rendszeresen panaszkodtak arra, hogy az egymásnak gyakran gyökeresen ellentmondó politikával csak rángatják a piacot. Ilyen volt például a két éve indított ingyen napelemes pályázat, aminek szabályait és határidejét, sőt a támogatások elszámolási rendszerét is számtalanszor átírták, de ide sorolható az is, hogy amikor tavaly nyáron az energiaválság hatására lecsökkentett rezsicsökkentés nyomán rendkívül felfutott a háztartási napelemek telepítése, október végén azzal nyomtak rá satuféket, hogy gyakorlatilag letiltották az új jelentkezők számára a hálózati csatlakozást arra hivatkozva, hogy a túl sok új időjárásfüggő termelőt nem bírja a rendszer.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.