Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Egyre nehezebb rávenni valakit Japánban arra, hogy Kínában működő leányvállalatnál vállaljon munkát, mert az új, állambiztonsági törvény szerint szinte bárkit le lehet tartóztatni kémkedés gyanújával. Stephen Nagy, a tokiói egyetem tanára szerint mind több külföldi cég hagyja el Kínát.
A Kínában működő japán cégek 53%-át nyugtalanítja az új állambiztonsági törvény – ez derült ki a Sankei című tokiói lap közvélemény-kutatásából. A törvényt még 2014- ben fogadták el, de a közelmúltban kiegészítették olyan paragrafusokkal, amelyek lehetővé teszik a kínai kémelhárítás számára, hogy bárkit követhessen és letartóztathasson az állambiztonsági törvényre hivatkozva.
Mindez összefügg a hidegháborús tendenciákkal, amelyek azóta erősödtek fel, hogy az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította 2021-ben Kínát. Donald Trump volt elnök már az előtt megindította a kereskedelmi háborút, amely ellenlépéseket váltott ki Pekingben. Bár hivatalosan továbbra is hirdetik a nyitás politikáját, de a valóságban megszigorították a határok ellenőrzését és a bejutást Kínába. Egyre nehezebb vízumhoz jutni Kínában, ahol felerősödtek az elzárkózást sürgető hangok azt követően, hogy a Huawei pénzügyi igazgatóját, a cég alapítójának lányát letartóztatták Kanadában az USA kérésére. Hosszas tárgyalások után a kínai menedzser kiszabadult, de a kínaiak több külföldi őrizetbevételével gyakoroltak nyomást az Egyesült Államokra és Kanadára.
A külföldi kapcsolat gyanús
“A kínai kormányzat igyekszik elriasztani a saját polgárait attól, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan államok polgáraival, amelyekkel Kínának jelenleg nem jó a viszonya. Bármilyen beszélgetés ilyen esetekben bizonyíték lehet kémkedésre. Én a magam részéről nem mernék munkát vállalni manapság Kínában” – nyilatkozta a tokiói műszaki egyetem szakértője a Deutsche Welle tudósítójának.
Amióta életbe lépett az állambiztonsági törvény 2014-ben, legkevesebb 17 japán állampolgárt tartóztattak le kémkedés vádjával, közülük kilencen hosszú börtönbüntetést kaptak. Miért? Erről jóformán lehetetlen információt szerezni, mert a tárgyalásokat zárt ajtók mögött tartják, és egy különleges bíróság ítélkezik.
Stephen Nagy, a tokiói keresztény egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának professzora korábban gyakran felkereste Kínát, de manapság sokkal óvatosabb. “A japán cégek igen intenzíven érdeklődtek a kínai piac iránt, hiszen az olcsó munkaerő vonzotta őket. A fogadtatás Kínában barátságos volt, mert szükségük volt a külföldiek beruházásaira és szolgáltatásaira. Nemcsak a nagy cégek érdeklődtek az 1,4 milliárdos kínai piac iránt, de a kis- és közepes vállalkozások is: számuk jelenleg is több mint 37 000 Kínában.”
Putyin Ukrajna elleni agressziója után Japán maximálisan elítélte Oroszországot, és erős szövetséget hozott létre az USA-val és Dél-Koreával Kína és Oroszország ellen. Pekingben ennek következtében növekszik az ellenséges hangulat a japánokkal szemben. Peking kampányt is indított Japán ellen azt követően, hogy a fukusimai nukleáris erőmű vizét beleengedték a tengerbe. Kína közölte, hogy nem vásárol tengeri árut Japántól, és mindenütt megnőtt a bizalmatlanság a japánokkal szemben.
A következmény? “Mind több japán cég fontolgatja, hogy elhagyja Kínát. Az új célpontok: Vietnám, a Fülöp-szigetek vagy India. Azok a japán cégek, amelyek maradnak, elrendelték: családtagok nem mehetnek Kínába, mert ott a japán kormány nem tudja megvédeni őket, ha bajba kerülnek az állambiztonsági törvény miatt. Az eredmény: sok japán visszautasítja a kínai kiküldetést” – mondja Stephen Nagy, aki hozzátette: “az állambiztonsági törvénnyel a kínai kommunista párt megerősítheti hatalmát Kínában, de mindenképp árt a gazdaságnak és a külkereskedelemnek”.
Az állambiztonsági törvény kiegészítése önmagában nem jelent változást, de lehetővé teszi, hogy ha a pekingi kormányzatban valaki fel akar lépni egy külföldi céggel vagy állampolgárral szemben, akkor megtehesse azt. Ez kockázat az amerikai biznisz számára Kínában” – nyilatkozta a CNBC-nek Michael House, a Perkins and Coie egyik partnere, aki rendszeresen tölt el huzamosabb időt a cég pekingi irodáiban is.
Anthony Blinken külügyminiszter, Janet Yellen pénzügyminiszter és Raimondo kereskedelmi miniszter Pekingben járva találkozott a Kínában működő amerikai cégek vezetőivel is, és a problémáikat felvetette a kínai tárgyaló partnereknek.
A kínai állambiztonsági minisztérium közleményben igyekezett megnyugtatni a külföldi üzletembereket, hogy csak “valóságos kémkedés ügyében járnak el”. Csakhogy a China Daily idézi azt a paragrafust, amelyet külföldön különösen kifogásolnak, mert az kémkedésnek minősíti ”a nemzetbiztonságot érintő dokumentumok megszerzését, ellopását vagy megvásárlását”.
Minden attól függ, hogy miképp értelmezik a nemzetbiztonságot Pekingben.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Büszkén hirdeti magát Budapest legelőkelőbb éttermei közt a Nobu, az étterem alapvetés a világsztárok között is. Most betekintést kaptunk arról, hogy az alapító Nobuyuki Matsuhisa szellemében hogyan készül náluk a japán konyha egyik legegyszerűbb, mégis legelőkelőbb fogása, a szasimi.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a hadügyminisztert.