„Az, hogy orosz katonák halnak meg Ukrajnában, nem érdekli különösebben Putyint, de ha elveszítene 350 milliárd dollárnyi vagyont, az már igen” – kezdte a Budapest Fórumon mondott vitaindító beszédét William Browder, a Global Magnitsky Justice Campaign vezetője. A szervezet Browder egykori ügyvédjéről, Szergej Magnyitszkijről, kapta a nevét, akit az orosz korrupció elleni tevékenysége miatt börtönöztek be, majd öltek meg Oroszországban. Halála után dolgozta ki az Egyesült Államok azt a szabályozást, amellyel olyan orosz (majd később más ország beli) személyeket szankcionálnak, akik megsértették az emberi jogokat, Browder pedig azóta is azon dolgozik, hogy hasonló intézkedéseket vezessenek be a világ több országában. Mint beszédében mondta, munkája miatt az orosz elnök őt is évek óta üldözi és mivel Orbán Viktor túl jóban van Putyinnal, inkább online jelentkezett be a CEU Nádor utcai épületében tartott konferenciára.

A délutáni panelbeszélgetés témája Ukrajna háború utáni újjáépítése volt, amellyel kapcsolatban többször felmerült már, hogy annak legalább egy részét az Európában és Amerikában tárolt, befagyasztott orosz vagyonból lehetne fedezni. Ennek jogi feltételei azonban egyelőre nem igazán adottak, mint az a beszélgetésen kiderült, egyelőre legfeljebb a bankokban tárolt pénzekhez lehetne hozzáférni, az orosz oligarchák külföldi ingatlanjait például már jóval nagyobb feladat lenne erre fordítható pénzzé tenni – mondta Tomáš Kopečný, az Ukrajna újjáépítéséért felelős cseh kormánymegbízott. Kopečný szerint a folyamat egyik legnagyobb kérdése, hogy miből fogja azt a háború sújtotta ország és szövetségesei fedezni, de az eddigi tapasztalatok alapvetően azt mutatják, a hajlandóság megvan erre, a megvalósítás lesz a nagyobb feladat.

Mint mondta, már most folyamatosak a tárgyalások arról, hogyan lehet effektíven bevonni a folyamatba pénzintézeteket, úgy a kereskedelmi bankokat, mint a Nemzetközi Valutaalapot. Annak a meghatározásához azonban, hogy pontosan mire kell a pénz és ezt milyen projektek keretében használják majd fel, elsőként azt kell majd felmérni, pontosan mekkora pusztítást okoz a háború, mit kell újjáépíteni és mennyi idő alatt. „Ez egy hosszú folyamat lesz” – mondta Kopečný.

A károk mértékéről Földes András, a hvg.hu munkatársa engedett betekintést, hiszen Oroszország teljes körű inváziójának tavaly februári kezdete óta már öt alkalommal járt Ukrajna különböző területein. Mint elmondta, nem lehet egységesen meghatározni a pusztítás mértékét, míg az ország nyugati felén nem keletkeztek akkora károk, keleten teljes városokat tettek a földdel egyenlővé az orosz támadások.

Középkorba bombázták vissza Ukrajnát, de ők nevetnek a menekülő oroszokon - Földes András filmje a keleti frontról

Ukrán hősök és ukrán árulók; totális rombolás és Elon Musk internete; háborúban születő és katonának készülő gyerekek - nézze meg filmünket az oroszoktól visszafoglalt keleti vidékről, hogy lássa, miként kezdődött, és hol tart most az ukrajnai háború.

“Abban biztosan bízhatunk, hogy a civil társadalom részt akar majd venni a helyreállítási munkálatokban” - mondta Földes, aki riportútjai során azt látta, a lakosság nagy része hihetetlen ellenállóképességgel rendelkezik, pillanatok alatt jelentkezik önkéntesnek és vesz részt a károk helyrehozásában. Példaként hozta, hogy amikor Kijev ostroma után járt az ukrán fővárosban, a városba bejutás komoly kihívást jelentett a hihetetlen mennyiségű törmelék miatt, néhány nappal később, hazafelé, pedig rá se lehetett ismerni ugyanarra a szakaszra, annyira gyorsan rendbe tették.

Az újjáépítés azonban nem csak az infrastruktúrára vonatkozik, még akkor sem, ha sok szempontból ez a leglátványosabb. Ide soroljuk a vállalkozások ellenállóképességének növelését is, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az ukrán gazdaság átvészelje a háborút, annak befejezése után pedig ismét lábra tudjon állni - ezt már Irina Hravcsenko, az Európai Helyreállítási és Fejlesztési Bank (European Bank for Reconstruction and Development, EBRD) ukrán munkatársa tette hozzá. Mint mondta, az is fontos kérdés, az újjáépítés során mi élvez prioritást: hogy minél hamarabb helyreállítsák eredeti állapotába a megsemmisült infrastruktúrát vagy az, hogy egy fenntarthatóbb, zöldebb megoldásokat hozzanak létre, ami több időt vesz majd igénybe. Ez persze szektorfüggő is, nyilvánvalóan vannak olyan károk, amelyeket azonnal helyre kell hozni, az energetika területén például, de alapvetően arra törekszenek, hogy egy jobb Ukrajnát építsenek.

„Ha van ennek pozitívuma, az az, hogy lehetőségünk van a modernizációra, a reformokra” – folytatta Ostap Sereda, a CEU vendégelőadója. A professzor megemlítette azt is, a helyreállítási folyamat a humáninfrastruktúrát és társadalmi kérdéseket is érint majd, ez a szempont a közönség kérdéseiben is megjelent. Olyan dilemmák merültek fel, mint hogy ukrán vagy európai hatáskör lesz-e a háborús bűnösök elszámoltatása vagy az, hogy újjáépítés során mekkora lakosságszámmal érdemes számolni: hiszen ha „csak” akkorával, amekkora a háború után marad, akkor nyilvánvalóan nem térnek vissza a menekültek, ugyanakkor az erőforrások elpazarlását jelentheti, ha túl sok iskolát, kórházat húznak fel újra.

Mint az a szakértők szavaiból kiderült, ezek a viták már nagyban zajlanak, akárcsak a kulcsfontosságú infrastruktúra helyreállítása. A további finanszírozás részletei még nyitott kérdések, az azonban világosnak tűnik, hogy ebben a Nyugatnak is nagy szerepe lesz. „Abban tehát, hogy milyen források jutnak Ukrajnának az újjáépítésre, nekünk európaiaknak is fontos szerepünk van. Épp ezért nem tehetjük meg, hogy nem követjük folyamatosan az eseményeket és nem védekezünk az álhírek ellen” – zárta Földes András.

A Budapest Fórum előadásait, kerekasztal-beszélgetéseit a hvg.hu-n élőben közvetítjük csütörtökön is, a szerdai eseményeket pedig itt nézheti vissza:

Indul a Budapest Fórum, kövesse élőben a hvg.hu-n

A konferenciát harmadik alkalommal rendezi meg közösen a Fővárosi Önkormányzat, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete.