Jó helyen van Andorra, még sincs szem előtt: a Spanyolország és Franciaország közé szorult állam egyrészt nagyon pici, másrészt nem nagyon történik ott semmi – legalábbis ez volt a helyzet a közelmúltig. Az elmúlt években ugyanis annyira sok influencer költözött be oda, elsősorban Spanyolországból, hogy lakhatási válságot okoztak: úgy felnyomták az ingatlanárakat, hogy a helyieknek lassan lakbérre se futja. A kormány ezért átmenetileg megtiltotta a külföldieknek az ingatlanvásárlást, és a tiltást csak akkor oldja fel, amikor élesíti az új, kifejezetten ezekre a vásárlásokra kitalált különadót, amelyből a helyieket akarja támogatni. A képet színesíti a több betelepülőnek kötelezővé teendő katalán nyelvtanfolyam is.

Miniállam, miniadók, maxi bevándorlás

Andorra, a nyugati világban párját ritkító módon, nem küzd népességcsökkenéssel. Sőt: a leginkább a vámmentes bevásárlásról és a könnyű sípályákról ismert miniállam lélekszáma évtizedek óta szinte folyamatosan nő, és nem is apró léptekkel. Az utóbbi évtizedben inkább a 1,5-1,7 százalékos éves növekedés volt a jellemző, mint az annál kisebb – 2013-ban 71 ezer főnél tartottak, 2020-ban 77 ezer főt számoltak össze az országban, idén pedig már 84 ezret.

A 84 ezer főnek ugyanakkor kevesebb mint a fele – alig több mint 48 százaléka – andorrai. A népesség nagyjából negyede spanyol, 11 százaléka portugál, 4,5 százaléka pedig francia. A bevándorlók java része vagyonos külföldi, akik azért érkeznek, hogy az amúgy is sok pénzükből a lehető legkevesebbet kelljen az államnál hagyniuk.

Andorrában ugyanis alig vannak közterhek. Az ország, bár az EU definíciója szerint már nem számít adóparadicsomnak, így is eléggé paradicsomi kilátásokat kínál az adózás iránt mérsékelten lelkesedőknek: már van ugyan személyi jövedelemadó, de évi 24-40 ezer eurós bevételig 5, 40 ezer felett pedig 10 százalékos – és ennél magasabb sáv nincs. Az évi 24 ezer eurónál kisebb kereset mentesül az szja alól. Nincs továbbá örökösödési adó, és vagyonadót is alig kell fizetni.

pixabay

A nagyon-nagyon kedvező terhek és a magas szintű banki titoktartás miatt Andorra jó ideje a szupergazdagok célpontja, akik befektetési céllal vásárolnak ott ingatlant, és számos profi sportoló is tart fent itt rezidenciát, főleg a MotoGP-versenyzők, akiket a puha sarcok mellett az is vonz, hogy közel vannak a spanyol és az olasz versenypályák. A vagyonosok beáramlásának köszönhetően Andorra is meggazdagodott, vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP alapján megelőzi Németországot, Svédországot és Belgiumot is.

Az új jövevények

Az utóbbi években azonban új roham indult meg: rengeteg, elsősorban spanyol influencer állította fel házi stúdióját andorrai lakásokban, kihasználva, hogy 2019 óta a betelepülők már a YouTube-ot is megadhatják vállalkozásuk tevékenységi köreként. Az egyik ideköltöző tartalomgyáros a Bloombergnek nyilatkozva a „YouTuberek Szilícium-völgyének” titulálta az országot még 2021-ben. Azt mondta, 2020-ban, a pandémia elől költözött oda, mert „könnyű tartalmakat gyártani, ha itt van egy másik YouTuber öt percre”.

Az influencer-özönre reagálva az andorrai gazdasági miniszter arról beszélt, hogy kormánya soha nem udvarolt a közösségi média sztárjainak, azok önszántukból jöttek, hogy élvezzék a kiváló (és ingyenes) egészségügyi ellátást, az oktatási rendszert, a kellemes éghajlatot, a gyors internetet – és persze az alacsony adókat.

A pandémia idején sok francia és holland YouTuber is jött, de az érkezők java része így is a szomszédos Spanyolországból helyezte át a székhelyét a miniállamba. Ha az adózást nézzük, náluk aztán tényleg indokoltnak tűnik a váltás, mert a már említett, maximum 10 százalékos andorraival szemben a legalacsonyabb jövedelmi sávot sújtó spanyol szja is 19 százalékos, a legmagasabb keresetűeknél pedig 47 százalékra rúg. A kiköltözés teljesen egyértelmű célja miatt a közteherviselés elől menekülő socialmedia-sztárokat a spanyol sajtó kritikus hangjai hazafiatlannak bélyegzik.

Lakhatási válság

A videósok beáramlása bizonyos szempontból áldásos. Az andorrai gazdaság motorját a turizmus hajtja – tavaly több mint 8,4 millió látogatót fogadtak, pedig se repülőterük, se vasútjuk –, annak lényeges része a síturizmus, márpedig a klímaváltozás miatt itt is egyre veszélyeztetettebbek a síterepek. Csakhogy a beköltözési dömping következtében az influencerek még jobban felnyomták a már amúgy is évek óta növekvő ingatlanárakat, és ez mostanára odáig fajult, hogy a helyiek lassan nem tudnak már lakást sem bérelni a saját országukban, mert nem telik nekik rá.

Laya Falco spanyol divat influenszer Andorra la Vella-ban 2022-ben

AFP / Charly Triballeau

Az andorrai ingatlanárak 2018 óta 30 százalékkal emelkedtek meg, és a drágulás most váltott tényleg meredekre: 2022 elejétől 2023 első negyedévének végéig 18 százalékos volt az áremelkedés, a lakbér átlagos mértéke pedig 100 százalékkal emelkedett meg 2019 és 2023 között. Egy 35-40 négyzetméteres lakást most már inkább ezer euró fölött lehet bérelni az országban, míg a havi minimálbér 1286 euró. Közben az elmúlt hat évben külföldi állampolgárok nagyjából egymilliárd eurót fektettek ingatlanokba az országban a kormány szerint.

Az ellenzék vezetője azt mondja, „járvány dúl az ingatlanpiacon”, sok andorrai kényszerül arra, hogy elhagyja az országot, mert nem hogy lakást venni, de már lakbért fizetni se tud. Bizarr lakosságcsere indult meg: a beköltöző spanyol influencerekért cserébe a kispénzű andorraiak Spanyolországba költöznek.

Ez pedig újabb gondot szül, pontosabban egy már meglévő kulturális problémát súlyosbít tovább. Andorra az egyetlen állam, amely kizárólagos hivatalos nyelve a katalán, de a betelepülők ezt jellemzően nem hajlandóak elsajátítani, ahogy a helyi tradíciók iránt sem érdeklődnek. A kitelepülések miatt így a katalánul beszélő lakosság száma is fogy, újabb fejtörést okozva az állam vezetésének.

Közbelép a kormány

A gondok annyira súlyossá váltak, hogy az andorrai kormány szeptember közepén úgy határozott: három hónapra megtilt a külföldieknek minden ingatlanvásárlást. Ezzel a nem honos polgárok „agresszív ingatlanspekulációját” akarják megfékezni, és azért csak átmeneti időre szól, mert fennállásának ideje alatt meg akarnak egyezni egy, a nem honos polgárok ingatlanvásárlásaira kivetendő különadóról, amely a tiltás végével lépne életbe. Az ebből befolyó pénzeket egy, a helyiek megfizethető lakhatását támogató alapba folyatnák.

Az intézkedések ezzel nem érnek véget, a kormány egy csapásra a nyelvproblémára is orvosságot kínálna. Azt tervezik, hogy a honosságért folyamodó külföldieknek beugróként kötelezővé teszik a nyelvvizsgát katalánból, ezzel is arra buzdítva őket, hogy vegyék át a helyi kultúrát, és segítsenek megőrizni a nyelvet.

A kritikusok egyből aggódni kezdtek. Azt mondják, az új szabályok „Monacóvá változtatja Andorrát” – vagyis konkrét adóparadicsomot csinálnak a most még csak adóparadicsom jellegű államból azzal, hogy arra ösztönzik az ingatlant vásárolni szándékozó gazdagokat, az új adó elkerülése érdekében rezidens állampolgárként regisztráltassák magukat.

Márpedig akinek tényleg sok pénze van, azt aligha fogják komolyabban megzavarni az új szabályok. Így is könnyedén megszerezhetik a „passzív rezidens” státuszt – ez az a kategória, amikor valaki az államon kívüli vállalkozásból keresi a pénzét –, ezzel továbbra is élhetnek az adókedvezményekkel. Ehhez a státuszhoz a minimálbér legalább háromszorosát kell megkeresni, és legalább 600 ezer eurót kell befektetni az országban, ebből 552 500 eurót kell ingatlanba tolni, a többit pedig visszatérítendő letétként kell letenni. Ennyiért már ezer négyzetméternél nagyobb ingatlant adnak. Ezen felül évi 90 napot kell Andorrában tölteni, így nem vész el a tartózkodási engedély.

Unsplash / Jossuha Theophile

Az influencereknek ez is könnyebb lesz

A kormány külön a YouTuberekre is gondolt. Ők is az államon kívüli tevékenységgel keresik a kenyerüket, így jogosultak a passzív rezidensi státuszra, nekik azonban óriási anyagi könnyítés, hogy nem kell több mint 550 ezer eurót lakásba ölni, nekik elég csupán a visszatérítendő letétet befizetni.

De a YouTubereknek, főleg a spanyoloknak ez sem volt elég, teljesen kiakadtak a kötelező katalántanuláson. Az egyik véleményvezér hőbörgésében egyenesen diktatórikus lépéshez hasonlította, hogy Andorra – egyébként csupán alapszintű – katalántudást követelne az új lakosaitól.

A kormányfő aztán a zúgolódásra reagálva biztosította az influencereket, hogy ők olyan „passzív rezidensnek” fognak számítani, akik felmentést kapnak még az ennyire könnyű nyelvi követelmény alól is. Erre meg az andorrai szakszervezetek kezdtek berzenkedni, mert mi az, hogy egy YouTubernek nem kell tanulnia a tartózkodási engedély megszerzéséért vagy megújításáért, egy melósnak meg igen.

Meddig tart a jó világ?

Bár a beáramló szupergazdagokat a majdani ingatlanvásárlási különadó nem biztos, hogy meg fogja rázni – főleg, ha a fenti módon megkerülik – az sem garantált, hogy sokáig élvezhetik Andorra bőkezű adókedvezményeit és kiemelkedően diszkrét bankrendszerét. Az EU csőrét ugyanis egyre jobban böki a miniállam, Monacóval és San Marinóval együtt.

pixabay

Bár a három gazdag törpe nem EU-tagállam, az unió területén fekszenek, a nem elég hatékony és alapos ellenőrző rendszerek miatt mindhármukban fennáll a pénzmosás és más illegális pénzügyi műveletek kockázata, illetve túl sok kiskaput kínálnak az uniós szabályok megkerülésére. Ezért, bár Andorra még a legvétlenebbnek tűnik közülük, már előkészületben vannak Brüsszelben azok a kereskedelmi egyezmények, amelyek rá is vonatkoznak majd, és amelyek az EU szándékai szerint elvágják a szupergazdagokat az adóelkerüléstől. Hogy a spanyol YouTuberekkel mit terveznek, még nem tudni.