A gyerekeknek már a negyedét fenyegeti szegénység Magyarországon – a KSH felmérte a háztartások jövedelmi helyzetét
Óriásit nőtt a különbség nem csak a gazdagok és a szegények, hanem a gazdagok és a középosztály között is 2022-ben. A szegénységi mutatók hosszú évek után először romlottak, és a legvagyonosabbakat kivéve senki nem érzi úgy, hogy eleget keresne a tisztes megélhetéshez - olvasható a KSH frissen közzétett gyűjtésében.
187 ezer forint volt a magyarok egy főre jutó nettó havi jövedelme 2022-ben, ami 27 ezer forintos növekedés 2021 óta, de ha az inflációt is hozzászámoljuk, akkor csak 2 százalékkal nőtt tavaly a háztartások átlagos reáljövedelme – derül ki a KSH A háztartások életszínvonala, 2022 című, most közzétett kiadványából. A Központi Statisztikai Hivatalnak ez az egyik legrészletesebb, a lakosság anyagi helyzetét precízen bemutató munkája; az egyetlen hátránya az, hogy mindig novemberben adják ki az előző évről szóló számokat, szóval most azt látjuk, hogy milyen volt az élet Magyarországon 2022-ben, abban az évben, aminek az elején több ezer milliárd forintot kiszórt a kormány, közben az infláció egyre durvult, és az év közepén elengedték a rezsicsökkentést.
Az országban gigantikus társadalmi különbségek vannak, de nem a gazdagok és a szegények között, hanem a gazdagok és mindenki más között is:
az ország leggazdagabb egyötöde havi átlagban bruttó 502 ezer forintot kap fejenként, míg a második leggazdagabb egyötödnél – nevezzük őket felső középosztálynak – ez az összeg bruttó 278 ezer forint/fő.
A középső ötödben 227 ezer forintra jön ki az átlag. A második legszegényebb ötödnél már csak 173 ezer forintnál tartunk, míg a legszegényebb egyötödben havi bruttó 104 ezer forint az átlagos bruttó jövedelem egy főre. A leggazdagabb és a legszegényebb ötöd jövedelme között 2021-ben 4,3-szoros volt a különbség, 2022-ben már 4,8-szorosra nőtt.
Nyilván ez nem a fizetéseket jelenti: az egy főre jutó pénzekbe a gyerekeket és a nyugdíjasokat is beszámítják, tehát egy négytagú családnál néggyel kell felszorozni ezt az összeget – még szebb lenne, ha nettó összegeket is tudnánk írni, de ezek sajnos nem mindenhol érhetőek el. (És még egy módszertani részlet: a KSH évi adatokat ad meg, mi ezt a könnyebb érthetőség kedvéért leosztjuk 12-vel, hogy egy havi átlagot mutassunk. A statisztikusok nem igazán boldogok, amikor a média így tesz, mert tényleg pontosabb az éves adatról beszélni – teljesen más mondjuk egy decemberi jövedelem, amikor az év végi bónusz megérkezik.)
Az embereknél lévő összes pénz pontosan 75 százaléka jön a munkából, 22,6 százalék társadalmi jövedelem – vagyis például nyugdíj, segély, más állami támogatás – a maradék a befektetésekből, részvényekből, egyéb helyről származik.
A gyerekvállalás még mindig az egyik legnagyobb szegénységi kockázati tényező:
- a gyerektelen háztartásoknál 299 ezer forint az egy főre jutó havi bruttó jövedelem,
- közülük a nyugdíjas háztartásoknál (ahol két felnőtt él együtt, és legalább az egyikük 65 év feletti) 258 ezer,
- ahol két felnőtt egy gyereket nevel, szintén bruttó 258 ezerre jön ki az átlag,
- ha két felnőtt két gyerekkel él együtt, már csak 234 ezer forintra,
- a nagycsaládoknál csak 158 500 forintra,
- az egyedülálló szülőknél és gyerekeiknél pedig 191 ezer forint a havi átlag egy főre.
A diplomások és mindenki más között is jókora a távolság. Azokban a háztartásokban, ahol legalább egy diplomás van, 359 ezer forint egy főre a havi bruttó jövedelem. Ahol érettségi a családban a legmagasabb végzettség, ott 255 ezer, a szakiskolai végzettségnél 207 ezer forint ez az átlag. Ahol pedig nyolc általánosnál tovább senki nem jutott el, ott havi bruttó 149 ezer forintból próbálnak meg kijönni valahogy.
Ami a területi eltéréseket illeti:
az ország leggazdagabb és legszegényebb részei között több mint másfélszeres a különbség, Budapesten 332 ezer forint az egy főre jutó havi bruttó jövedelem, Észak-Magyarországon pedig 219 ezer.
Pest megyében 263 ezer forint ez az érték; a Dunántúl középső részén 276 ezer forint jön ki, a nyugati határnál 255 ezer, a Dél-Dunántúlon pedig 224 ezer. Keleten az Alföld déli felén 228 ezer az átlag, az északin 222 ezer.
Arról is megkérdezték az embereket, szerintük mennyi pénz jelentene tisztességes megélhetést. A leggazdagabb egyötöd szerint egy főre havi nettó 147 ezer forintból lehet nagyon szűkösen kijönni, és 258 ezerből már egy átlagos életszínvonalat fenntartani, a nagyon jóhoz havi 551 ezer kell. A legszegényebb ötöd ehhez képest úgy véli, hogy 251 ezer forintból már „nagyon jó” az élet, 136 ezerből átlagos, 76 ezer forintból pedig nagyon szűkösen, de meg lehet élni. Utóbbi szám azért is érdekes, mert ebben az ötödben az egy főre jutó havi nettó jövedelem 77 ezer forint, vagyis túl sok illúziójuk nincs a szegényeknek a saját körülményeikről.
A középosztály közepe úgy számol, hogy havi 188 ezer forint már egy jó átlagos életszínvonalra elég, míg nekik a valódi átlagjövedelmük nettó 168 ezer, szóval nem érzik úgy, hogy az átlagos szintet képesek lennének elérni.
Romlott a szegénységi mutató
És valóban, 2022-ben 2021-hez képest már nőtt azoknak az aránya, akiket fenyeget a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség. Több éven át tartó csökkenő folyamat tört meg (pedig az igazán nagy drágulás csak 2023-ban jött, ezeken a számokon még csak az eleje látszik): most a társadalom 19,6 százaléka, 1 millió 863 ezer ember veszélyeztetett, egy évvel korábban ez a szám még csak 18,4 százalék volt, a mutató rosszabb, mint 2019 óta bármikor.
Ebbe a csoportba három körből kerülnek be az emberek, természetesen nagyok az átfedések:
- azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol a nettó jövedelem az országos mediánjövedelem 60 százaléka alatt van (ez 1 millió 232 ezer ember)
- azok, akik a súlyos depriváció 13 tétele közül legalább 7 igaz: nem tud megengedni magának évi egy hét üdülést, váratlan kiadások fedezetét, kétnaponta húsevést, hiteltörlesztést időre, autót, kellő fűtést, a rossz bútorainak és ruháinak lecserélését, két pár cipőt, havi egy vendéglátóhelyi evést, fizetős szabadidős programokat, otthoni internetet, illetve heti egyszer kis pénzt magára költeni (ők 981 ezren vannak),
- és azok, akiknek a háztartásában a 18-64 év közöttiek a lehetséges munkaidő 20 százalékában sem dolgoznak (ez 363 ezer ember, ez az egyetlen olyan szegénységi mutató, amely legalább most is csökkent).
Elsőre elvész a számtengerben, pedig az egyik legfontosabb változást mutatja az, hogy egy év alatt majdnem megduplázódott azoknak az aránya, akik nem tudták megfelelően felfűteni a lakásukat. Ez messze nem a legtöbbeket érintő probléma a szegénység sok részlete közül (4,7-ről 8 százalékra nőtt a mutató), de jól mutatja, hogy a rezsicsökkentés elengedése mennyire érzékenyen érintette azokat, akik egyébként is az anyagi határaikon billegtek.
Leginkább a gyerekek kerültek bajba: 2021-ben a 18 éven aluliak 18,1 százaléka számított fenyegetettnek, 2022-ben már 24,4 százalék. A KSH ezt azzal magyarázza, hogy a sok gyereket nevelő családok helyzete lett jóval rosszabb tavaly. Látványos különbség az is, hogy amíg a Közép-Dunántúlon csak 10,9 százalék tartozik ebbe a körbe (Budapesten 12), addig Észak-Magyarországon az emberek 31,7 százalékát fenyegeti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség.
És persze a legnagyobb szegénységi kockázat, aminél rosszabb helyzetbe semmi nem taszíthatja az embert, változatlanul az, ha romának születik. A roma lakosság helyzete még tovább romlott 2022-ben, 58,1 helyett már 61,7 százalékukra igaz valamelyik szegénységi mutató.
De mire költjük a pénzt?
Az egy főre jutó kiadás 143 ezer forint volt tavaly, ez 20 ezer forintos plusz 2021 óta. A pénz 27 százaléka ment el ételre és alkoholmentes italokra, 17 százaléka a lakás fenntartására, benne a rezsivel, 11,6 százaléka pedig közlekedésre.
A legszegényebb egyötöd a pénze szinte pontosan harmadát ételre és italra költötte, 21 százalékát pedig a lakásfenntartásra, vagyis ha evett, ivott és kifizette a rezsit, valamint a törlesztőrészleteket, akkor ezzel el is ment a nem túl nagy havi jövedelmének 54,5 százaléka. A leggazdagabb egyötöd a jövedelme 23,6 százalékát költötte étkezésre, 14,8 százalékot lakásfenntartásra, vagyis ők csak a pénzük 38,2 százalékát fizették ki erre a két tételre.
Ám mindezek ellenére az emberek jobban érezték magukat.
Amikor egy 0-10 skálán kellett értékelniük, mennyire elégedettek a saját életükkel, az átlag 6,9-ről 7,2 pontra nőtt, az anyagi helyzetükkel való elégedettség mutatója pedig 5,9-ről 6,1 pontra nőtt. A legboldogabb magyar a lista alapján vagy egy közép- vagy nyugat-dunántúli magas jövedelmű háztartás diplomás, házastársával együtt élő tagja, vagy egy 16-24 év közti tanuló (szóval a miniszterelnök és az ellene tüntető diákok egyszerre érezhetik nagyon szerencsésnek magukat!). De az is kiderül a statisztikából, hogy a férfiaknak 91,5, a nőknek csak 78,3 százaléka érzi magát biztonságban sötétedés után az utcán, és főleg Budapesten romlott nagyot ez a mutató - 86-ről 78 százalékra esett egy év alatt, és még így sem olyan rossz, mint Észak-Magyarországon, ahol csak 74,2 százalék megy ki szívesen az utcára sötétben.