„A nagy tömegű átutalások, mint például a nyugdíjkifizetések, még az éjszakai (normál) rendszerben zajlanak. Ezek Azonnali Fizetési Rendszerbe terelését is tervezzük, el is kezdtünk már ezen dolgozni, illetve idén bevezetésre kerülnek az Azonnali Fizetési Rendszer kiegészítő szolgáltatásai, a másodlagos számlaazonosítók és a fizetési kérelmek kezelése is” – mondta el a Portfolio.hu-nak Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke.

Ez azt jelenti, hogy például

a nyugdíjutalásokat az érintettek lényegében rögtön azután meg fogják kapni, hogy a kincstár elindította a tranzakciót.

Az elnök szerint nem igaz, hogy csak a leggazdagabb magyarok tartanak állampapírt: a lakossági ügyfelek 47 százaléka rendelkezik PMÁP, 24 százaléka BMÁP, 17 százaléka MÁP+ és 11 százaléka 1MÁP állampapírral.

Az online számlanyitási lehetőség bevezetése óta jelentősen nőtt a lakossági ügyfelek száma: „október elején 830 ezer ügyfélnek vezettünk számlát, ebből 330 ezer Start-számla volt, december elején már 856 ezer volt ez a szám” – mondta Bugár.

Az államkincstári ügyfelek által elszenvedett csalások az elnök szerint nem a kincstár hibájából vagy felelősségéből történtek. „Ez a csalási módszer néhány éve jelent meg Magyarországon, azonban 2023-ban megsokszorozódtak a támadások és a sikeres csalások, ekkor jelent meg a kincstár ügyfeleinél is. Nem a kincstár rendszereit, a tűzfalat támadják a csalók, hanem általában valamelyik nagy kereskedelmi bank nevében, véletlenszerűen kiválasztott áldozatokat hívnak fel telefonon. A beszélgetés során arra veszik rá az áldozatokat, hogy telepítsenek egy szoftvert a telefonjukra, így adva át az irányítást a mobiljuk felett.”

Mivel az ügyfeleket nem a kincstár hibájából vagy mulasztásából érte kár, kártérítést nem fizettek nekik.

Bugár szerint a bevezetett fejlesztések, az új Mobilkincstár és Webkincstár élesítése óta jelentősen visszaesett a csalások száma.

Az elnök a kincstárnál az elmúlt időszakban tapasztalt, az informatikai rendszereket érintő akadozásokról, hibákról nem beszélt.