Február végéig az államháztartás központi alrendszere 1,7 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt – írja közleményében a Pénzügyminisztérium. Ez brutálisan magas szám, a 2024-es költségvetést a tárca 2,5 ezer milliárd forintos hiánnyal tervezte – mármint egész évre. Tehát február végére összejött az éves hiány 68 százaléka. Úgy, hogy januárban még – ugyan csak minimális, 50 milliárd forintos – pluszban zárt a büdzsé.

„A februári költségvetési képet nagyban árnyalja, hogy az áfabevételek szezonalitása miatt február hónapban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban” – magyarázkodik a Pénzügyminisztérium. Ennek oka, hogy az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfakiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza.

Mindez éppenséggel igaz, ezzel együtt a februári hiány kiemelkedően magas még az elmúlt évekhez viszonyítva is. Azokban az években a kormány megközelítően sem volt képes tartani a költségvetési hiánycélokat.

A Pénzügyminisztérium szerint a 13. havi nyugdíj kifizetésének költségvetési hatása februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1041 milliárd forintot tett ki. Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1420,7 milliárd forintot.

Tekintettel arra, hogy egyes Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozatok kamatfizetési időpontja az első negyedévben esedékes, a lakosságnak kifizetett kamatkiadások jelentős növekedést mutattak februárban. A kamatkiadásokra fordított források 855,4 milliárd forintot tettek ki – teszi hozzá a tárca.

Ami a brutális kamatfizetéseket illeti, azt a büdzsé az elszállt inflációnak köszönheti, a PMÁP ugyanis inflációkövető papír. Idén a PMÁP-hoz kapcsolódóan összesen mintegy 1200 milliárdos kifizetés vár az államkasszára.