Üzbegisztán stratégiai partnerünk a közép-ázsiai régióban, gazdasági kapcsolatainkat a következő években szorosabbra fűzzük – mondta Varga Mihály a Taskenti Nemzetközi Befektetői Fórumon. A pénzügyminiszer arról beszélt, hogy az Üzbegisztánba irányuló magyar export tavaly 12 százalékkal erősödött, meghaladta a 90 millió dollárt. Arról már nem beszélt, hogy 2021-ben és 2022-ben is csökkent, és hogy a 2020-as rekordot még most sem sikerült elérni, de azért a KSH oldalán ez is megtalálható.

A gyógyszerészeti termékek mellett a Magyarországon gyártott járművekre is erős a kereslet, a bankszektorban az OTP egyre nagyobb részesedésének köszönhetően folyamatosan növekszik a magyar jelenlét, de jelentős mezőgazdasági beruházások is megvalósulnak magyar–üzbég együttműködésben, míg a vízügyi fejlesztések területén a magyar mérnökök tudására mutatkozik nagy igény. Üzbegisztán első innovációs és tudományos parkja pedig az Óbudai Egyetem részvételével valósul meg.

Az üzbég–magyar gazdasági kapcsolatokat a mostani évtized elején kezdték el szorosabbra fűzni, ennek látványos pillanata volt az Üzbég–Magyar Burgonyakutató Központ létrehozása. Amikor azt bemutattuk, akkor írtunk arról: az összes magyar export 1 százalékától persze messze van az üzbég forgalom, de Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett így is ez az egyetlen olyan ország, amellyel értelmezhető nagyságú, évi 10 milliárd forintnál nagyobb külkereskedelmi kapcsolatunk van – azóta 2023-ban a kirgizisztáni exportunk pont elérte ezt a 10 milliárdos szintet.

Sőt, Üzbegisztán egy fontos szempontból kilóg a közép-ázsiai sorból, szintén Kazahsztánnal együtt: ebben a két országban a legkisebb a korrupció a régióban – persze még így is korruptabbak, mint Európa, beleértve minket is –, a Transparency International elemzése szerint a kormány ugyan a saját hatalmából nem enged, de az eliten kívüli korrupciót elkezdte csökkenteni.