Egy év alatt több mint 18 ezer ember dőlt be Magyarországon kiberbűnözőknek, az összes veszteségük meghaladta a 23 milliárd forintot. Az unokázós csalások helyett már ez az igazán gyakori, és itt még csak nem is az idősebbeket csapják be többször. Ahogy a Magyar Bankszövetség kommunikációs főtitkárhelyettese, Sütő Ágnes elmondta, minden korosztály ugyanolyan mértékben válik az internetes csalók áldozatává, nincs kiemelten veszélyeztetett korcsoport.

Némi elővigyázatosság és kellő tudás persze segíthet, hogy megelőzzük az átverést. Először is tudni kell, hogy a bank alkalmazottai nem kérhetnek olyan információt telefonon senkitől, mint a PIN-kód, vagy hogy mennyi pénz van a számláján, így akitől ezt kérdezik, biztos lehet abban, hogy csalókkal van dolga.

Az OTP nemrég módosította egymillió forintosra minden ügyfelük utalási limitjét, ezt érdemes még tovább csökkenteni, például, ha valakinek a lakbére a legnagyobb tétel minden hónapban az utalásai között, akkor ennek az összegéig. Aki az interneten vásárol, annak érdemes külön virtuális kártyát használnia, és arra csak annyi pénzt rakni, amennyi a vásárlás összege, így ha véletlenül egy csalóba ütközik, „csak” az az összeg vész el, nem a teljes vagyona. Az SMS-kontroll vagy push-értesítés minden internetes vásárlás vagy utalás megerősítésére pedig még több biztonságot nyújthat.

Az internetes bűnözők azt is kihasználják, hogy egyre többen félnek a csalásoktól: az elmúlt hetekben egyik leggyakoribb átverésük épp az lett, hogy rendőröknek adják ki magukat. A gyanútlan áldozatot arra kérik, küldje el a teljes vagyonát egy biztonsági számlára, mivel veszélyben van a pénze, erről azonban ne szóljon senkinek, hiszen fedett nyomozás folyik, sőt, ne is lépjen be internetbankjába a következő napokban. A kiszemelt persze mindent megtesz, hiszen hogyan is akadályozna egy rendőrségi nyomozást, a rendőr szavát pedig nem kérdőjelezi meg, hiszen ilyen hivatalos személy nyilván nem hazudna neki. Pont az ilyen beszűkült tudatállapotot igyekeznek előidézni a csalók, hiszen ezt kis félelemmel megfűszerezve szinte garantált, hogy az áldozat gondolkodás nélkül teszi azt, amit mondanak.

Naponta nagyjából 50 ember dől be egy kiberbűnözőnek – mit tehet az, aki épp közülük lett egy? Két teendő van ilyen helyzetben: első lépésként a banknál kell bejelentést tenni, méghozzá haladéktalanul, amint rájött, hogy becsapták, ezután jöhet a feljelentés a rendőrségnél.

Persze ez óriási tortúra az eleve feldúlt állapotban lévő áldozatnak. Ezért is készített a Kiberpajzs – azaz a Magyar Bankszövetség, az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és az OTP Bank Biztonsági Igazgatósága – egy ajánlást a banki ügyintézőknek. Ez egy részletes dokumentum arról, hogyan dolgozzon és viselkedjen a banki dolgozó, amikor egy áldozat történetének részleteit rögzíti. Hiába tartottak sajtótájékoztatót, ennek a részleteiről sok pontos információt nem közöltek, arra hivatkozva, nehogy ezzel segítség a magukat banki dolgozónak kiadó csalókat. Annyit azonban elárultak, hogy a banki dolgozók tárgyi tudása mellett az érzékenyítéssel is foglalkoznak, mivel nem könnyű feladat egyszerre szakmailag megfelelően és empatikusan bánni egy sokkos állapotban lévő ügyféllel.