Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Antony Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy
nem egyedi alkalomról van szó, hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”
Kurt Campbell, a State Department második számú vezetője a sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO-tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”
Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.
A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati, főként az amerikai piac, mint az orosz. Ezért a másod- és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióitól.
A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO-csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.
Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?
Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván: ”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról”, majd gyorsan hozzátette: ”hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam, miről is van szó.”
Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”
Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”
Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel, míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.
A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat: ”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”
Washington európai szankciókat vár Kína ellen
“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”
Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével és Emmanuel Macron francia elnökkel, majd európai útját egy másik NATO-tagállamban, Magyarországon zárta.
Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – ez a NATO politikai döntéshozó testülete –, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor, amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”
Kurt Campbell az USA Ázsia-szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé. Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár – számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.
“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél-Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.
