Péntek reggeli, a Kossuth rádióban tett nyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök behozta a „békeköltségvetés” fogalmát, ami állításai szerint megkétszerezné a magyar gazdaság idei növekedését, ez a terv már bent van a fiókban, és majd ha véget ér a háború, át lehet rá térni a jelenlegi, „háborús költségvetésről”.

A békeköltségvetés felvillantása meglepő, a miniszterelnök ugyanis épp ugyanebben a nyilatkozatában fejtette ki, hogy se Moszkva, se Kijev nem akar békét, Washington is háborúpárti, Brüsszel is az, csak Peking áll a béke oldalán. Ebben a felállásban béke csak akkor következhet, ha Moszkvára és Kijevre az USA, Kína és Európa nyomást gyakorol. A miniszterelnök szerint a békepárti fordulat legkorábban novemberben, az amerikai elnökválasztás után várható.

A kormány jelenleg 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel tervez, ennek duplája 5 százalék lenne. Nincs olyan költségvetés, ami november és december hónapok során 2,5 százaléknyi többlet gazdasági növekedést tudna generálni. Különösen, hogy a gazdasági alapfolyamatok nem változnak meg egyik pillanatról a másikra.

Nem mellesleg az amerikai elnökválasztást ugyan novemberben tartják, de az új elnök (bárki legyen is az) csak januárban lép hivatalba, addig a jelenlegi adminisztráció kormányoz ügyvivőként. Bármiféle fordulatra tehát csak januártól lehet számítani.

Ha a miniszterelnök esetleg a jövő évre gondolt, 5 százalékos gazdasági növekedés elérése 2025-ben is teljesen valószínűtlen, ahhoz nem béke, hanem csoda kellene. A kormány jelenleg 4,1 százalékos növekedést jelez előre 2025-re, de ez szélsőségesen optimista várakozás.

A kormánypropaganda jellemzően minden rossz gyökereként a háborút igyekszik felmutatni. Ehhez képest a kormány – a Pénzügyminisztérium – EU-nak benyújtott konvergenciaprogramja szerint a béke mindössze 0,3 százalékponttal dobná meg a GDP-növekedést.

Aki leírta a 0,3 százalékos értéket, az valószínűleg elnézte a számokat – mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a HVG kérdésére ezzel kapcsolatban a Kormányinfón. A miniszter szerint „nyilvánvaló, hogy ennél lényegesen nagyobb lenne a növekedés”. „Szakmailag tarthatatlan, akárki írta le” – mondta a tárcavezető. Gulyás Gergely végzettségét tekintve jogász.

Magyarországnak egyébként jelenleg nincs értelmezhető, nyilvános költségvetése – se „béke”, se „háborús”. A hatályos büdzsét a kormány nem kívánja végrehajtani, a hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 4,5 százalékra emelte. A költségvetési törvényt azonban nem módosíttatta az Országgyűléssel, pedig ezt az egyik sarokszám változása miatt meg kellene tennie.