MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a fővárosi cégvezetőknek osztott prémiumok teljesen megérdemeltek voltak, és az alacsonyabb beosztású dolgozóknak is biztosítanak különféle juttatásokat – főpolgármester-helyettes ezt a Nemzeti Szakszervezetnek és a Független Egységes Szakszervezetek Szövetségének adott válaszában fejtette ki. Kiss szerint a kifizetett prémium az éves üzleti terv részét képezte, arra nem adott többlettforrást az önkormányzat. Válaszában azt is leírta, hogy a Budapesti Közművek 1,7 milliárd , BKV pedig 3,2 milliárd forint értékben fizet juttatásokat a munkavállalónak az alapbéren felül.
A Nemzeti Szakszervezet pár hete azzal a kéréssel fordult a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy vizsgálják felül a városvezetőknek kifizetett prémiumok jogosságát, és fontolják meg, hogy elismeréssel forduljanak a városért dolgozó munkások felé, akik a forróság és a nehéz körülmények ellenére is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. Arra hivatkoztak, hogy a vezetők többmilliós bónuszokat kaptak, miközben a munkavállalók számára alig jutott valami. A főpolgármester által jóváhagyott prémiumok, amelyek 2,2 milliótól egészen 11,7 millió forintig terjednek, kétségtelenül jelentős összegek. Mártha Imre, Walter Katalin és Bolla Tibor – a városi közszolgáltató cégek vezetői – a legnagyobb nyertesei ennek a pénzesőnek. Vitézy Dávid is kritikát fogalmazott meg, ami tovább növelte az ügy körüli feszültséget.
A budapesti közszolgáltató cégek bérstruktúrái is ráerősítenek erre a tendenciára. Ezek a struktúrák jelentős munkaerő-egyenlőtlenségeket okoznak, ami az alacsonyabb fizetésű munkavállalók gazdasági és megélhetési bizonytalanságához vezet. Például a járművezetők átlagosan 550 000 forintot keresnek, amelynek 25-45 százalékát juttatások és műszakpótlékok teszik ki. Ezzel szemben az igazgatók és osztályvezetők már eleve milliós nagyságrendű fizetésekről indulnak.
A Kiss által említett juttatások messze elmaradnak a vezetői prémiumoktól. A hajnali vagy késő esti műszakokban dolgozók a magasabb pótlékok miatt többet keresnek, azonban ezek a műszakok megterhelőbbek és kevésbé vonzóak. A költségvetési megszorítások következtében a jegyellenőrzés és a pénztárosi szerepek átszervezése is gondot jelent: a jegyellenőrzést a buszsofőrökre bízták, akik ezért óránként mindössze 150 forintot kapnak, míg a jegyellenőrök bruttó 350 000 forintot keresnek az ellenőrzési pótlékkal együtt.
Bajzik Tamás, a Nemzeti Szakszervezet elnöke néhány hete a HVG-nek arról beszélt, hogy a prémiumok teljesítményhez kötése homályos és átláthatatlan. Kiemelte, hogy a szerződésekben rögzített célok sok esetben nem egyértelműek, és szerinte a városnak jobban kellene takarékoskodnia a forrásokkal, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben. A dolgozók jutalmazása sem megfelelő, Bajzik szerint inkább az alacsonyabb beosztású munkavállalókat kellene megbecsülni, akik a város működését ténylegesen biztosítják.
Bolla és más vezetők prémiumai valóban illeszkednek a teljesítményhez kötött prémiumok azon sávjaiba, amelyek a nyilvánosságra hozott közérdekű adatokban megtalálhatók. Az azonban továbbra sem világos, hogy milyen konkrét teljesítménykritériumok alapján ítélték meg ezeket a jutalmakat, mivel a prémiumok százalékos aránya és a kifizetett összegek nem mindig mutatnak teljes összhangot a várható értékekkel.
