Várhatóan kedd délelőttre állhat helyre a forgalom a Keleti pályaudvarnál, ahol vasárnap siklott ki egy személyvonat. Az azonban nem biztos, hogy minden vágányon helyreállhat a forgalom, a szűk keresztmetszetet a baleset közelében található – a Kerepesi úti – híd kapacitása jelenti – hangzott el a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.

A MÁV vezérigazgatója itt elmondta: találtak egy megoldást, hogy ne kelljen a felsővezetékeket elbontani, majd darukat hozni és aztán visszaépíteni. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy viszonylag gyorsan újraindulhat a vasúti forgalom.

A mentésről elmondta: emelőkkel a földről tették vissza mind az öt kocsit, most helyezik vissza az utolsót. Szolnokról elindult egy daru a biztonság kedvéért, de nem lesz szükség rá – hangzott el.

Pafféri Zoltán arról is beszélt: személyi sérülésről nem tudnak, most a baleset elhárítása tart, utána lesz majd kárfelmérés és a baleset rekonstrukciója, ezt követi majd a helyszín helyreállítása. Arra a felvetésre, hogy kevésen múlt, hogy a mögötte jövő vonat nekiütközzön, úgy válaszolt: a hátul jövő vonat vezetője vészfékezéssel állította meg a szerelvényt.

Hogy mi a baleset oka, azt a rendőrség és a MÁV vasútbiztonsági szervezete vizsgálja, konkrétumot egyelőre nem mondanak róla a vasúttársaság vezetői.

Németh Réka, a MÁV pályaműködtetési vezérigazgató-helyettese arról beszélt: a váltó egyik alkatrésze tört el, de egyelőre nem tudják megmondani, ez kiváltó oka vagy éppen következménye a balesetnek. Most mindenesetre soron kívül vizsgálnak át minden váltószerkezetet.

A hvg.hu kérdésére a szakember hozzátette: több száz ilyen váltót vizsgálnak meg. A rendőrség is vizsgálódik majd.

Németh Réka azt is elmondta, ezt a váltót július 30-án vizsgálták – ezeknél a váltóknál egyébként havonta kötelező az ellenőrzés –, akkor nem volt gond vele. A szakember hozzátette: annak szerinte semmi jelentősége, mennyi idős volt a szerkezet. Elmondták azt is, a biztosítóberendezés működik, a forgalom újraindításának egyetlen akadálya tehát most a pálya állapota.

Mosóczi László, a MÁV-START vezérigazgatója arról beszélt: a Keleti helyét kelet felé gyakorlatilag átvevő Rákos és Kőbánya felső kapacitása sokkal kisebb, mint a Keletié, ezért kevesebb járatot indítanak reggel óta, vonatpótló buszok járnak, a nyugati irányban érintett Kelenföldet pedig a négyes metróval lehet megközelíteni. A kiesés egyébként naponta nagyjából százezer utast érint a MÁV számításai szerint.

A Kolozsvárról Budapestre érkező InterCity néhány száz méterrel a Keleti pályaudvar előtt siklott ki vasárnap délután, öt kocsija hagyta el a pályát.

Egyébként sem ez volt a MÁV legnagyobb gondja pár napja. Szombaton a dél-balatoni vonal fulladt teljes káoszba, amikor síntörés miatt órákra leállt a forgalom Szabadbattyán és Kiscséripuszta között. Hétfőn pedig a ceglédi vonal budapesti szakaszán lettek késések, mert Kőbánya alsó és a Nyugati pályaudvar között pályahiba miatt csak az egyik vágányt lehetett használni.

Egy olyan egysége volt a vasútnak, amelyiket csak dicsérni lehet: a Mávinform, valamint a cég Facebook-oldalának kezelői, akik szinte percről percre frissítették a menetrendek változásának információit, szóval aki épp úton volt, vagy utazni készült, az legalább nagyjából tudhatta, mire számítson. Csakhogy egészen hétfő kora délutánig mindössze annyit lehetett tudni, amit ők leírtak. Sem arról nem volt bővebb információ, hogy körülbelül meddig tarthat a helyreállítás, sem arról, hogy pontosan mi történt. Sem a MÁV, sem az Építési és Közlekedési Minisztérium nem szólalt meg órákon át arról, hogy mi történt, mi okozta a bajt, és hol tart a helyreállítás, valamint a felelősség kivizsgálása.

Így aztán nagyon sokáig csak találgatni lehetett, mi történt, és izgalmas, meg nem erősített pletykák keringtek. A szombati balatoni káoszról a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) írta azt, hogy „egy százméteres szakaszon előre elrendelt javítási munka lett volna, az anyagok, sínek már oda voltak készítve, de a vágányzár idején épp vihar volt, a MÁV FKG Kft. nem tudott dolgozni, így a javítás elmaradt, a pálya meg tudta a fizikát, és megadta magát”. A vasárnapi balesetről pedig az iho.hu oldalán írtak, arról, hogy állítólag megnyílt egy kitérő – vasutas szlengről hétköznapi magyarra lefordítva megadta magát egy váltó. Egyik információról sem lehetett tudni, hogy igaz-e.

De ha már megtörtént a baj, nem lehetett volna jobban kezelni a káoszt?

Ha pedig ez sem lett volna elég, még a vasút hibáján kívüli gondok is jöttek: vasárnap a Keleti melletti kisiklással szinte egy időben a ceglédi vonalon 60-90 perces késések lettek, amikor egy autó a vonat elé hajtott, hétfőn pedig a miskolci és a váci vonal állt be egy-egy gázolás miatt, az észak-balatoni pedig azért, mert egy közúti balesetben egy autó felkerült a sínre. Ezekért természetesen nem a MÁV-ot kell szidni, azt a kérdést viszont jogosan teszik fel az utasok: ha már baj történt, nem lehetett volna jobban megszervezni a pótlást?

Nos, ami a fejpályaudvarokat illeti, azokkal nem nagyon lehet mit kezdeni. A Keletiből hétfőn a menetrend szerint 224 vonat indul(t volna), ugyanennyi érkezik be, ezeket csak úgy átcsoportosítani nem lehet. Jobb híján Rákosról, illetve Szolnokról vagy Kelenföldről indulnak a vonatok, de az ottani áteresztő kapacitás is véges, pláne, hogy sok esetben egy fordításnál még a mozdonyt is át kell kapcsolni. Kevéssel Rákos után már csak két vágányon lehet haladni, nyugat felé pedig a ferencvárosi állomástól Kelenföldig szintén csak két vágány van. Ez utóbbit használja ki az a néhány nemzetközi járat is, amely Románia vagy Ukrajna felől jön, és megy tovább Bécsbe, ezeknél meg tudták oldani, hogy a Keletit kihagyják a menetrendből.

Még bonyolultabb a helyzet vidéken. A dél-balatoni vonalon például épp Szabadbattyántól, ahol a síntörés történt, egyvágányú a vonal a legnagyobb szakaszon, és ahol két vágány van, ott sem lehet csak úgy átugrani egyikről a másikra, mint ahogy egy autóval sávot váltanánk. Amikor pedig közúti baleset miatt leáll az egyik vágány, akkor általában igyekeznek gyorsan lehetővé tenni, hogy legalább a másikon mehessen a forgalom, de azért ilyenkor messzire repülnek a dolgok, a helyszínelés és a roncsok elszállítása miatt gyakran le kell állítani a másik vágányt is.

És persze addig is beállíthatnak a forgalomba buszokat, mint ahogy szombaton a Balaton és Székesfehérvár között tették (vasárnap és hétfőn pedig Budapesten belül a BKK segített). Csakhogy amíg egy jól megtömött hétvégi, Balatonra tartó vonatra nagyjából ezer utas is felfér, ugyanennyi ember elszállításához jókora buszkonvojra van szükség. És persze az időtényező itt is fontos: oda kell vinni a buszokat, és kell találni rájuk sofőrt, ami főleg hétvégén nem két perc munkája, közben pedig az utasok aszalódnak valahol a tűző napon.

Ezért is lehet aggasztó az, hogy Lázár János már belengette, 2025 nyarán a nagy hőségben a nem kellőképp lehűtött vonatok helyett buszokra ültetnék át az utasokat – annyi buszra van szükség egyetlen vonat pótlásánál is, egy teljes vonal összes járatához pedig még sokkal többre, hogy minimum kérdéses, sikerülhet-e ezt akár úgy is megoldani, ha már eredetileg is ez a terv.