szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A gyerekvállaláshoz kötött támogatott lakáshitelt igénylők többsége csak egy (újabb) gyereket vállalt be. Az ingatlanpiac mindenesetre felpörgött, a lakáshitelezés idén valószínűleg a tavalyi kibocsátás legalább duplája lesz. Az átlagos hitelösszeg 11 millió forintról 17 millióra nőtt – vélhetően attól nem függetlenül, hogy a régi csokkal ellentétben az új már csak hitelt ad, támogatást nem.

A csokplusz-igénylők 58 százaléka mindösszesen egy gyermeket vállal, 26 százalékuk két gyereket tervez. Idén március 31-ig azok is igényelhették a csok plusz-t, ahol a gyermek már megszületett, ők adják az igénylők körülbelül 15 százalékát. És mindössze egy százalék körül alakul azoknak az aránya akik három gyereket vállalnak – mondta el az ingatlanpiac helyzetéről tartott sajtótájékoztatón Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője.

Azt már mi tesszük hozzá: a kormány deklarált célja a lakástámogatások gyerekvállaláshoz kötésével a gyermekvállalás ösztönzése. A vállalások alapján a csok plusz ehhez a célhoz nem igazán járul hozzá – szem előtt tartva, hogy az egy vagy két (új) gyereket vállalók között biztosan akadnak olyanok, akiknek van már gyerekük. A népességszám szinten tartásához 2,1-es termékenységi rátát kellene elérni és fenntartani (a teljes termékenységi arányszám azt mutatja, hogy egy nő átlagosan hány gyereket szül élete során). A termékenységi ráta a KSH augusztusra vonatkozó jelentése szerint jelenleg 1,37.

Hol van az a 160 ezer gyerek? Megpróbáltuk kideríteni, mire alapozza Orbán a demográfiai sikerpropaganda fő állítását

Egyre több gyereket vállalnak a magyarok, 2011 óta sokkal több baba születik, mint korábban – harsog a kormány új sikerpropagandája. A témát először Orbán Viktor dobta be a tusványosi beszédében, azóta kormányközeli elemzők is gyakran előhúzzák ezt. A számok viszont ennél sokkal bonyolultabb összképet mutatnak – ellenőriztük, mi igaz az állításokból.

A csokplusz-igénylők 36 százaléka 30 év alatti, 57 százalékuk 30-39 év közötti és 7 százalékuk 40 év fölötti – ismertette a banknál tapasztalt arányokat a szakember.

A lakáspiac fellendülésével párhuzamosan a hitelezés is pörög, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakáshitel-szerződések összege a tavalyi 600 milliárd forintról 2024 végére több mint duplájára nőhet.

2023-ban az átlagos hitelösszeg 11 millió forint volt, 2024-ben 17 millió forintra nőtt.

Mind a teljes hitelkihelyezés, mind az átlagos hitelösszeg emelkedése mögött sejthető egyik tényező, hogy a régi, támogatást is tartalmazó csok-ot a csak támogatott hitelt kínáló csok plusz váltotta fel.

Egyes vevők kivárnak, remélve a kormány által a bankoktól kért 5 százalékos THM plafon által nyújtott kedvezményes kamatokat, míg mások még idén szeretnék megvalósítani lakásvásárlásukat. A referencia kamatként szolgáló legalább 10 éves futamidejű állampapírok hozama 6 százalék felett stabilizálódni látszik, ami nem biztosít nagy teret az 5 százalékos THM plafon alatt nyújtható hiteltermékeknek, ezért mindenkinek érdemes megfontolni, hogy mikor szálljon be egy lakásvásárlásba – figyelmeztetett Kasziba Erika.

Most ismét a bankok részesülhetnek a Nagy Márton-féle verőlegény-politika áldásaiban

Újabb, ezúttal 5 százalékos „önkéntes” kamatplafon bevezetését várja a bankoktól Nagy Márton. Holott az ingatlanhitelezés rendben van, a kierőszakolt kamatvágás legföljebb erősítheti a folyamatokat.

Az ingatlanárak ugyanis emelkednek. Az OTP-csoporthoz tartozó zenga.hu ingatlanportál hirdetései alapján országos átlagban a négyzetméterár 2023 decemberéhez képest 5 százalékkal, 724 ezer forintra nőtt.

Az áremelkedést a főváros húzta, ahol 14 százalékkal, 1,2 millió forintra emelkedett a négyzetméterenkénti ár

– mondta Lipták Zsuzsa ügyvezető.

„2025 további keresletélénkülést hozhat majd, amelyhez az állampapír-befektetésekből, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakból az ingatlanpiac felé elmozduló akár ezermilliárdos pluszforrás is hozzájárulhat. Az 5 százalékos THM plafon bevezetésének, illetve a lakástámogatási rendszer bővítésének várakozásai az árak ideinél is dinamikusabb emelkedéséhez vezethetnek” – tette hozzá a jövő év kilátásai kapcsán Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár most jól hangzik az 5 százalékos THM a lakáshiteleknél, nem biztos, hogy érdemes kivárni a bevezetését

Bár a piaci kamatok most is csökkennek, ezt mindenképpen gyorsítani akarja Nagy Márton a bankoktól „kért” 5 százalékos THM-plafonnal. Az intézkedés valószínűleg jövő januártól él, de nem feltétlenül érdemes megvárni, mert közben az ingatlanárak nagyot nőnek. A miniszter még három, jórészt látszatintézkedést „javasolt” a bankoknak, akik ezért cserébe lehet, hogy kérhetnek valamit a kormánytól.

Az ingatlanpiaci lendület kitartására utal, hogy a zenga.hu-n a hirdetők idén átlagban 35 százalékkal több megkeresést kapnak, mint 2023-ban. A fellendülés a hirdetési állományban is megfigyelhető, januárhoz képest októberre ötszörösére, 20 százalékra nőtt az egy hónapnál frissebb hirdetések aránya. A legkeresettebb ingatlanok a zenga.hu-n továbbra is az eladó 2-3 szobás családi házak (a keresések 51 százaléka házakra irányul), illetve a tégla- és panellakások (35 százalék).

* * * Minden, amit a 2024-ben induló CSOK Plusz támogatásról tudni kell

Jövőre indul a CSOK Plusz támogatás, ami a gyermekvállalást tervező pároknak jelenthet akár 50 millió Ft kedvezményes hitelt, valamint gyerekenként 10 millió Ft hitelelengedést. A CSOK Plusz minden településen elérhető lesz, ráadásul kombinálható a babaváró hitellel és a Falusi csok-kal. Ezzel a kalkulátorral megtudhatod, hogy 2024-től mennyivel jársz jobban az új CSOK Plusszal!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!