Egy mindössze négyoldalas Magyar Közlöny jelent meg hétfőn késő este – a négy oldalból egy a tartalomjegyzék, három pedig az Új Gazdasági Akcióterv. Így, három nagy kezdőbetűvel, ráadásul a határozatban nagyon hangzatos célokat és ígéreteket fogalmaznak meg: új megoldások és új gazdaságpolitikai eszközök kellenek, hogy sikeres legyen Magyarország a megváltozott helyzetben, újból lendületbe kell hozni a gazdaságot, úgy, hogy a társadalom lehető legszélesebb köre részesüljön a növekedés előnyeiből, és 2025-ben 3-6 százalékkal nőjön a gazdaság.

Ilyen szép felvezetés után a részletekről semmit nem tudtunk meg, csupán határozatba írták azt a 21 pontot, amelyet már majdnem egy hete bemutatott a kormány. Újdonság annyi van a szövegben, hogy mindegyikhez kijelöltek egy vagy két minisztert, és határidőt adtak nekik arra, hogy készítsék el a program részleteit.

Így aztán november 30-ig ki kell dolgozni a 21-ből 15 pont részleteit, amelyek a következők:

• a Munkáshitel Program,
• az AirBnb szigorítása,
• a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek szabályozása,
• a kollégiumi férőhelybővítés,
• a fiataloknak szóló lakástámogatás,
• a Vidéki Otthonfelújítási Program,
• az önkéntes nyugdíjpénztári pénzek lakáscélú felhasználása,
• a munkáltatói adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás,
• az új lakások 5 százalékos adókedvezményének kitolása,
• a bankok 5 százalékos lakáshitelkamat-plafonja,
• a kkv-k beruházásélénkítő programja,
• a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja!” program,
• az Eximbank kifektetési hitelprogramja,
• a kkv-szektort érintő EU-s programok felgyorsítása,
• és a kkv-k adminisztrációjának könnyítése.

December 31-én pedig nemcsak a pezsgő pukkan majd, hanem meglesznek a részletek

• a hároméves bérmegállapodásról,
• a családi adókedvezmény megduplázásáról,
• a SZÉP-kártyára kerülő pénzek felének lakáscélú felhasználásáról,
• és a kkv-k tőkefinanszírozási programjáról.

Két pont van, amelyre ennyi időt sem adtak: a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteleinek kamatait október 31-i határidővel kell 3,5 százalékosra csökkenteni, az Eximbank exportösztönző hitelprogramjainak újraindítása pedig azonnal meg kell, hogy történjen.

A 3-6 százalékos növekedési ígéret jól hangzik, de valójában azt jelenti csak, hogy 2025-re tolja át azt a növekedést, amelyet már 2024-re megígértek, és amelyből idén szinte semmit nem sikerül megvalósítani. A lakáspolitikai célok kiemelt figyelmet kapnak – ahogy bemutattuk, ezek az intézkedések az államháztartásnak vagy olcsók, vagy egyáltalán semmibe nem kerülnek, cserébe viszont jókora áremelkedéseket okozhatnak.

Azt a bankvezetők a múlt heti Budapest Economic Forumon kielemezték, hogy 5 százalékos kamatplafont nem lenne érdemes mindenkinek felkínálni, mert csak tovább drágítaná a lakásokat – ez nem is kormányzati hatáskör egyébként, itt a kormány csak az egyeztetéseket folytatná le a bankszektorral, a 3-6 százalékos növekedési terveket pedig ugyanott közgazdászok nem túl reálisnak nevezték (a sáv tetejét semmiképp nem reálisnak), ahogy Bod Péter Ákos fogalmazott: „Amikor hátszél van, meg lemegy a zalai dombokon a Trabant, akkor fel tud gyorsulni 110-re”.