Az, hogy Magyarország sokkal korruptabb lett az elmúlt 14 évben, az uniós pénzeinket is veszélyezteti – mondta Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet EU-pénzekről és EU-normákról szóló konferenciáján. Az EU normáinak megsértése megágyaz annak, hogy a stiklik és a mutyik mellett a rendszerszintű korrupció nyilvánosan működjön. Ezt egy ideig tűrte az EU, de 2020 után ez megváltozott, a közvetlen agrártámogatásokat leszámítva ma már minden EU-s támogatásnak több jogállamisági követelményt szabtak feltételül. Ezek közül az uniós döntéshozók szerint is csak az igazságügyi reformmal sikerült eredményt elérni (a TI szerint még azzal sem igazán). A társszervező Connect Europe részéről Szent-Iványi István ehhez azt tette hozzá: az összes európai polgár érdeke az, hogy egy uniós tagállamban se folyhasson el az EU-pénz, márpedig nálunk az elmúlt években a megvesztegetések helyét átvette a rendszerszintű korrupció.

Ilyen felvezetés után állt ki Bóka János EU-ügyi miniszter megtartani a beszédét, és kezdésképp perceken át arról beszélt, hogy a jogállamiságról szóló rendezvényeknek, amiken eddig részt vett, szerinte miért nincs értelme, és miért nem lesz a mostaninak sem. Az ilyeneknek szerinte a nagy része politikai vagy érzelmi célokat szolgál, a végén pedig mindig arra a következtetésre jutnak, hogy jogállamisági problémák vannak Magyarországon, amivel aztán kampányolhat a magyar ellenzék, és azok az országok is felhasználhatják, amelyek szeretnék lejáratni a magyar kormánypolitikát, de azok is, amelyek sokat fizetnek be az uniós kasszába. Szerinte ez a hozzáállás következetlen, sőt, épp a jogállamisági eljárás ássa alá az EU-t, mert egység helyett kölcsönös bizonytalanságot hoz létre. Ezt a trendet pedig a mostani konferencia sem fogja megfordítani – mondta.

Majd a konkrétumokra rátérve arról beszélt: mostanra teljesen megváltozott a jogállamiság értelmezése. A gond szerinte az, hogy jogszabályok helyett értékekről van szó, márpedig szerinte a bíróságnak nem értékeket kellene vizsgálnia. Ráadásul a jogállamisági jelentések olyan dolgokat tárgyalnak meg, amelyek nem EU-s, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak. Sőt, szerinte azt is vizsgálni kellene, hogy az uniós intézmények megfelelnek-e a jogállamisági szabályoknak.

A magyar kormány a megegyezés szándékával tárgyal – mondta arról, hogy az uniós menekültügyi szabályok megsértése és az emiatt kiszabott európai bírósági ítélet be nem tartása miatt napi egymillió eurós bírságot kapott az ország.

A miniszter többször is megemlítette, hogy Magyarországgal szerinte azért foglalkoznak sokat az EU-ban a jogállamiság és az uniós pénzek kapcsán, mert egy különleges ország vagyunk – nyilván erre meg is kapta a kérdést, hogy mi tesz minket különlegessé. Erre a választ azzal kerülte ki: a kérdés, hogy egy tízmilliós ország miért különleges a 27 tagú EU-ban, nagyon messzire vezet, de minden tagállam és minden nemzet különleges, „ha ez engem a nyílt társadalom ellenségévé tesz, akkor én ezt vállalom”.

Ezek után egy valószínűleg még ismertebb név következett: online csatlakozott be a konferenciába Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke. A nyitó mondataiban az udvariassági körök között arról beszélt, „az elmúlt tíz évben sok magyar nyelvű levelet kaptam, és megtanultam a jó és a rossz szavakat megkülönböztetni”. Válaszolt Bókának, aki azt mondta, alaposan meg kell értenünk, hogy mi az a jogállamiság – például az, hogy az Európai Bíróság döntéseit figyelembe vesszük, egyértelműen jogállamiságnak számít. A jogállamiság nem egy akadémikus vagy technokrata fogalom, hanem bírósági döntések sorának követését jelenti – összegzett.

Arra, hogy a miniszter szerint az EU intézményei nem átlathatók, Jourová úgy reagált: a cseh nyelvben létezik egy mondás, amelynek a magyar megfelelője az, hogy mindenki sepregessen a saját háza táján. Ugyanazt a módszertant használják minden tagállammal kapcsolatban a jogállamiság értékelésekor, jól ismertek a jelentések minden országgal szemben – tette hozzá.

„Végtelen, de legalábbis nagyon sok lehetőségünk volt a tárgyalásokra”, most viszont már „nem a bizottság irányítja a folyamatot, hanem a tagállam válaszol a kérdésekre” – beszélt a 7. cikkely szerinti eljárásról. A befagyasztott pénzek ügye más téma, ott a magyar kormány konkrét reformokat vállalt, ezekben most szeretnék azt látni, hogy valóban végrehajtják-e a vállalásokat. Fontos viszont azt látni, hogy a vállalások a gyakorlatban is teljesülnek-e, mert eddig nem mindig ezt láttuk. „Igen, valóban nagyon fontos kérdés, hogy az EU-forrásokat a tagállamok le tudják-e hívni, de sokkal többről van szó: a bizalomról” – zárta a beszédét.

Amikor megkérdezték Jourovát, hogy a befagyasztott pénzek kapcsán a miniszterekkel, a szakértőkkel vagy Orbán Viktorral van-e baj, azt válaszolta: „létezik mind a három szint”. Gyakran történik meg, hogy a politikusok más válaszokat adnak, mint a szakértők – tette hozzá. Ha a feltételeket a magyar fél teljesíti, akkor a Bizottság feloldhatja a blokkolt pénzt, de „ami a papíron létezik, annak a valóságban is működnie kell”.

Van-e esély arra, hogy Magyarország lehívja a helyreállítási alap pénzeit? – kapta meg a kérdést Bóka és Jourová is. A miniszter azt mondta, dolgoznak azon, hogy kitolják a határidőt, Jourová pedig erre azt válaszolta, a 2026. végi határidőt jól ismerhette bármelyik tagállam, vannak nehézségek ezzel, az viszont majd az újonnan felálló Európai Bizottság hatáskörébe tartozik, ezzel mire jutnak.

Utánuk Tineke Strik, az Európai Parlament állandó magyar jogállamisági jelentéstevője beszélt. Ő azzal nyitott: sok hiányosságot látnak, már az is egyáltalán kérdéses volt, hogy Magyarország átveheti-e az Unió soros elnökségét. Az elmúlt években semmilyen előrelépés nem történt a jogállamiság kapcsán Magyarországon – mondta. Ő tért ki a szuverenitásvédelmi törvényre is: sürgős lépéseket tart szükségesnek. Ezt arra használhatják, hogy elrettentsék a magyar társadalmat a közös uniós projektektől, ezzel már a közös uniós értékek is támadás alá kerültek szerinte.

Nyitóképünkön Bóka János a TI konferenciáján. Fotó: Facebook / Transparency International Magyarország