Már hónapok óta ígérték a kormánypárti politikusok, hogy eltörlik a különleges gazdasági övezet fogalmát, és most tényleg így tesznek. Az Economx szúrta ki, hogy a 2025-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatban, amely 104 oldalon át sorolja a törvénymódosítások terveit, ott szerepel a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény módosítása – egész pontosan az, hogy szinte az egész hatályát veszti.

Csak azért nem lehet azt írni, hogy a teljes törvényt törlik, mert néhány paragrafust meghagynak, amely nem csak a különleges gazdasági övezetek sorsát rendezte. De azt, hogy ilyen övezeteket a kormány kijelölhet, kiveszik a törvényből, a javaslat indoklása pedig nagyon egyértelműen fogalmaz: a tervezet „a különleges gazdasági övezet jogintézményét kivezeti a törvényi szintű szabályozásból”.

A különleges gazdasági övezet azért adott okot sok kritikára, mert az ilyen helyeknek az iparűzési adóját a megyei önkormányzat kapta meg a város helyett, és pont olyan helyeken vezették be, ahol a városvezetés ellenzéki volt, a megye pedig fideszes többségű. A modellt elsőként Gödön próbálták ki 2020-ban, csakhogy azóta az ottani önkormányzatot visszavette a Fidesz, a megyei közgyűlés pedig ellenzéki többségűvé vált, úgyhogy az új gödi polgármester javasolta, hogy szüntessék meg a rendszert. Szintén ilyen övezetet jelöltek ki az ellenzéki irányítású Dunaújvárosban, és miután idén nyáron az ellenzék győzött ott, Pakson is.

De nem lélegezhetnek fel az ellenzéki önkormányzatok, ugyanis egy új rendszer garantálja, hogy ne hozzájuk kerüljön minden pénz: a „versenyképes járások program” elnevezésű terv lényege az, hogy amennyivel az iparűzési adó megnő jövőre az ideihez képest, azt a többletet – a Pénzügyminisztérium szerint nagyjából 65 milliárd forintot – a városok helyett a területfejlesztési alapba irányítják át, és onnan tudnak majd a járások pályázni a pénzre.