Évek óta csökkenő ügyfélszámú piacnak adott komoly lökést a magyar kormány azzal, hogy 2023 júliusától extra adóteherrel sújtotta az állampapírral versengő megtakarításokat, így azóta nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a kapott kamat és az elért hozam után.

Bár ezt eredetileg egy veszélyhelyzeti rendelettel, ideiglenesen vetették ki, idén augusztustól véglegessé vált, mivel bekerült a kötelezettség a szochotörvénybe. Így annak számára, aki nem – vagy nem csak – állampapírban akarja tartani a befektetését, továbbra is logikus menekülési utat jelent a tartós befektetési számla (tbsz).

A tbsz-nek számos előnye van:

• Kedvező adózás: a 28 százalékos adóteher helyett akár 0 százalékos adó az ötödik év végén.
• Egyszerűbb adminisztráció: hacsak nem törjük fel idő előtt a tbsz-t, nem kell az adóbevallással bajlódnunk.
• Rugalmasság: a számlán lévő papírokkal szabadon kereskedhetünk, és szükség esetén – a tbsz feltörésével – könnyen hozzájuthatunk a pénzünkhöz.
• Több helyen nyitható: egyszerre több tbsz-t is nyithatunk, így ha több szolgáltatót használva diverzifikáljuk a befektetéseinket, több helyen is élhetünk ezzel a kedvező lehetőséggel. Adóévenként azonban egy szolgáltatónál csak egy ilyen számlánk lehet (tehát ha év közben feltörjük a tbsz-t, nem nyithatunk ugyanott ugyanabban az évben újat).
• Hosszú távú befektetés: a tbsz használatával kihasználhatjuk a hosszú távú befektetésből származó előnyöket.

Érdemes még az év vége előtt, a következő bő egy hónapban elindítani a számlát, hiszen így rövidebb lesz az adókedvezmény eléréséhez szükséges időszak – állapította meg Somogyi Flóra, a Lightyear befektetési platform kutatási vezetője.

Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen speciálisan a magyar viszonyokra kifejlesztett befektetési termék hogyan működik a külföldi befektetési szolgáltatóknál – a válasz pedig az, hogy gyakorlatilag ugyanúgy, mint ha magyar szolgáltatónál nyitnánk számlát, a legfőbb különbség annyi, hogy a külföldi befektetési szolgáltatónál megnyitott tbsz-ről a megnyitástól számított 30 napon belül értesítenünk kell a NAV-ot.

Befektetési célú aranytömbök.

Stiller Ákos

A tbsz-re kizárólag a megnyitás évében lehet befizetni (gyűjtőév), az ezt követő ötéves lekötési időszak pedig egy hároméves és egy kétéves periódusra bontható. Az első három év után történő kivét esetén az szja 15 helyett 10 százalékra csökken, ha pedig a teljes ötéves időtartamban megtartjuk a befektetésünket, a személyi jövedelemadó (szja) 0 százalék lesz. Ez azért is fontos, mert az szját tbsz-en kívül nem csupán a fent leírtak szerinti kamatjövedelmekre kell megfizetni (a szocho mellett), hanem az árfolyamnyereségre és az osztalékra is – vagyis a befektetésekből származó főbb jövedelmek mindhárom típusára.

És ez még nem minden: a tbsz-en elért kamatjövedelmek a jelenlegi szabályok szerint mentesek a szocho alól, így további 13 százalékot spórolhatunk az adón. Az pedig, ha mentesülünk a hozamra rakódó, összesen 28 százalékos adóteher (15 százalék szja + 13 százalék szocho) alól, sokat számít.

Egy nemrégiben kihirdetett törvénymódosítás nyomán 2025. januártól a tbsz számlákhoz azonban csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szocho megfizetése kapcsán, ha az eredeti célnak megfelelően (azaz öt teljes évig van a számlán a pénz) használják, azaz nem törik fel korábban. A jogszabályban kikötötték, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szocho-fizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetni. Minden más esetben a tbsz-es számláról kivett összegek után szocho is fizetendő (három-öt év közötti tbsz-tartásnál 8 százalékot, három év előtti feltörés esetén 13 százalékot). A változtatás a 2025. január 1-je után kötött szerződésekre, valamint az újrakötésekre vonatkozik.

Itt meg kell jegyezni, hogy a számla a kamatjövedelmekre, az árfolyamnyereségre és a magyar részvények után kapott osztalékra rakódó adóktól védi meg a befektetőket. Gyakran találkozhatunk viszont olyan amerikai értékpapírokkal is, amelyek osztalékot fizetnek. És a magyar–amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény közelmúltbeli megszűnése következtében az amerikai osztalékokra alkalmazott 30 százalékos forrásadó ellen a tbsz sem nyújt védelmet.