2,4 ezer milliárd forint kiadást irányoz elő az országgyűlési elfogadás előtt álló 2025-ös költségvetési törvény a Pénzügyminisztérium számára. A tárca fejezete meglehetősen vaskos, ide tartozik az adóhatóság, a központosított állami beszerzésekért felelős főigazgatóság, a Magyar Államkincstár. Nem mellesleg a tárca kezel olyan előirányzatokat, mint az egyebek mellet a családi pótlékot és a gyest könyvelő Család- és Szociálpolitikai Alapot.

Apró bökkenő: 2025-ben már nem lesz Pénzügyminisztérium.

A tárca ugyanis december 31-ével megszűnik, beolvad a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumba. A kormányátalakítást rögzítő törvénymódosítás már sz országgyűlés előtt, a tárca éléről a Magyar Nemzeti Bank elnöki székbe átigazoló Varga Mihály már megtartotta első bizottsági beszámolóját leendő jegybankelnökként.

A Pénzügyminisztérium megszűnését hivatalossá tevő törvénymódosítást kivételes eljárásban kezeli a parlament, zárószavazása az utolsó ülésnapon, december 20-án lesz. Épp akkor, amikor a költségvetés zárószavazása. A költségvetési törvényhez november végéig lehetett módosítókat benyújtani, a tervezet túl van a bizottsági tárgyalásokon – úgy, hogy benne maradt a Pénzügyminisztérium.

A Pénzügyminisztérium megszűnését már nem lehet átvezetni a költségvetésen, hiszen az csak akkor válik hivatalossá, amikor a költségvetést elfogadják. Több ülésnap pedig idén már nem lesz, tehát az ország

• vagy olyan költségvetéssel kezdi el a 2025-ös évet, amely egy nem létező, 2,4 ezer milliárd forint fölött diszponáló minisztérium fejezetét tartalmazza,
• vagy pedig a kormány veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve rendeleti úton módosítja a törvényt még január 1-e előtt.

Utóbbi valószínű. Nagy munkát nem igényel, mivel a PM beolvad az NGM-be, egyszerűen az összes, PM-fejezet alatti címet és előirányzatot át kell sorolni az NGM-fejezet alá. (Bár a beolvadás ennél nyilván bonyolultabb lesz, ami végül további költségvetési módosításokat igényel majd.) A törvények rendeleti módosítása jogállamban azonban sosem fest szépen – igaz, az azt lehetővé tevő, permanens veszélyhelyzet sem.

Az egész helyzet jól jelzi, mennyire tiszteli a kormány/párt a költségvetési törvényt. Formailag Varga kinevezésének bejelentése, a PM megszűnésének kodifikálása egybeesik a költségvetés elfogadásával – ez azonban aligha volt szükségszerű. Varga jegybankelnöki kinevezése és a gazdasági csúcsminisztérium létrehozása nagyjából szeptember óta nyílt titok, maga a miniszterelnök beszélt róla a kötcsei pikniken. A bejelentést meg lehetett volna tenni még olyan időpontban, hogy a változást át lehessen vezetni a költségvetésen. Egyéb szempontok a jelek szerint fontosabbak voltak.

Nyitókép: Varga Mihály Latorcai Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének adja át a jövő évi költségvetési törvény tervezetét. Fotó: Fazekas István