Az USA elérheti az adósságplafont január 14 és 23 között – közölte Janet Yellen távozó pénzügyminiszter még a múlt év végén. Donald Trumpot január 20-án iktatják be az elnöki hivatalba.

“Pénzügyi trükkökkel lehet halogatni ezt a határidőt, de nem sokáig” – hangsúlyozza Joseph Stiglitz. Miért nem? Mert az Egyesült Államok havi költségvetési hiánya novemberben 367 milliárd dollár volt. 2024-ben a havi átlag 150 milliárd dollárt ért el.

Karácsonykor nagy nehezen alku született a washingtoni kongresszusban 110 milliárd dollárról, de ez sem jelenthet megoldást, mert a keményvonalas republikánusok ragaszkodnak ahhoz, hogy az adósságplafont ne emeljék fel. Itt jön a politikai paradoxon: ha Trumpot nem támogatja minden republikánus, akkor szüksége lehet demokrata szavazatokra is.

“Vajon a demokratáknak mi érdekük lenne abban, hogy Elon Musk és Trump többi oligarcha támogatója adócsökkentést kapjon?” – teszi fel a jogos kérdést a Nobel-díjas közgazdász. Aki arra is rámutat, hogy Trump mindjárt az első elnöki napján hármas kihívással kerülhet szembe: az első az imént említett politikai probléma, a második maga az adórendszer.

Donald Trump és Elon Musk Trump kampánygyűlésén a pennsylvaniai Butlerben, 2024. október 5-én

Jim WATSON / AFP

“Trump és támogatói el vannak kötelezve az adócsökkentés mellett.” Csakhogy ez nagyon veszélyes kísérlet lenne, mert magas az államadósság: a konzervatív becslés szerint ez 7500 milliárd dollárral növekedne az adócsökkentés miatt, de lehet ennek a duplája is!

“Trump persze csodálatos növekedést ígér, de ez 2017-ben sem jött be. Már Ronald Reagan adócsökkentése sem eredményezett érzékelhető növekedést a gazdaságban.” Az adócsökkentés igen előnyös a vállalkozóknak és az oligarcháknak, de az amerikai államnak igencsak sokba kerül: Trump 2017-es adócsökkentése tíz év alatt 1900 milliárd dolláros mínuszt jelent az államkincstárnak.

A nagy szabaduló művészt, Houdinit kellene lefőznie Trumpnak, hogy a mínusz 7500 milliárd dollárt kihozza nullára”

– ironizál Joseph Stiglitz.

Ez eddig két nehezen megoldható probléma Donald Trump számára, de van még egy harmadik is: a költségvetési hiány jelentős részét az olyan programok okozzák, mint a társadalombiztosítás. Ennek csökkentését politikai okból a republikánusok nagy része sem szívesen vállalná, hiszen 2026-ban választások lesznek a washingtoni kongresszus megújítására.

A Pentagon költségvetése is súlyos pénzügyi és politikai probléma: a republikánusok többsége ezt sem vállalná fel szívesen. Ha viszont ezeken nem változtat Trump, akkor radikálisan csökkenteni kellene nemcsak az oktatási kiadásokat, de a nemzeti parkok támogatását, sőt a belügyminisztérium költségvetését is, pedig rájuk akarja bízni brutális migránsellenes elképzeléseinek a megvalósítását. És még így is marad egy 1000 milliárdos lyuk az éves költségvetésben.

Mi lesz a NATO költségvetésével?

Trump a GDP 5 százalékát követelné meg a NATO-tagállamoktól, de maga az USA is csak 3,1 százalékot teljesít. Ha az Egyesült Államok példát akar mutatni, akkor jelentős mértékben emelni kellene a katonai költségvetést. Mennyit kellene erre költeni? Csekély 600 milliárd dollárt!

Mennyi az annyi?

AFP

Trump kompromisszumra kényszerülhet – véli Joseph Stiglitz, aki gyorsan hozzáteszi, hogy Trump nemigen tudja kezelni az ilyen helyzeteket: jól látszott ez a karácsonyi költségvetési kompromisszum idején, amikor Elon Musk fellépése napokig káoszt okozott a washingtoni kongresszusban.

“Trump fel akarja borítani a világ rendjét, de ehhez előbb rendbe kellene tennie a hazai költségvetést, egyelőre viszont egyáltalán nem világos., miképp akarja ezt megtenni” – írja a Nobel-díjas Joseph Stiglitz a Project Syndicate oldalon.