Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
„Arra bátorítjuk azokat, akik üzleti kapcsolatban állnak Rogán Antal miniszterrel, számos meghatalmazottjával, az általa de facto ellenőrzött szervezetekkel és azokkal, amelyekből hasznot húz, hogy gondosan vizsgálják felül tevékenységüket” – tette közzé a Facebookon az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalt a Magynickij-törvény alapján szankciós listára tette az amerikai pénzügyminisztérium. A törvény felhatalmazza az amerikai kormányzatot, hogy globálisan szankciókkal sújtsa azokat, akiket az emberi jogok megsértésével, vagy rendszerszintű korrupció kialakításával, illetve fenntartásával lehet megalapozottan gyanúsítani.
A magyar kormány Joe Biden elnök és a távozó amerikai nagykövet, David Pressman bosszújaként értékelte a pénzügyminisztérium lépését, és sokan abban bíznak, hogy majd a január 20-án hivatalba lépő Donald Trump elsimítja ezt a kellemetlenséget. A Magnyickij-törvény azonban nem így működik: Rogán Antal csak egy hosszas vizsgálat után tudná levetetni magát a listáról, amihez azt is bizonyítania kellene, hogy már nem korrupt.
A szankciók értelmében Rogán minden amerikai területen található érdekeltségét, vagyonát befagyasztják, illetve az amerikai állampolgárok számára megtiltják, hogy a listán szereplőkhöz köthető érdekeltségekkel üzleti kapcsolatban álljanak.
A budapesti nagykövetség a fenti bejegyzésével a Pénzügyminisztérium közleményében szereplő másik kitételre hívta fel a figyelmet, miszerint ez nem csak egy Amerikai Egyesült Államok kontra Rogán Antal felállás, hanem Rogán valamennyi üzletfelét érintheti. Azaz ők is szankciós listára kerülhetnek ezáltal.
