Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az eurózóna gazdasága a várakozásokkal ellentétben stagnált 2024 utolsó negyedévében, írja a Bloomberg az Eurostat legfrissebb adatai alapján. Az előző három hónaphoz képest a GDP nem változott, miközben az elemzők minimális, 0,1 százalékos növekedést vártak. A visszaesés főként Németországban és Franciaországban jelentkezett, ahol a gazdasági teljesítmény 0,2 százalékkal, illetve 0,1 százalékkal csökkent.
A gyászos adatok mögött az eurózóna két legnagyobb gazdaságában bekövetkezett kormányválságok állhatnak, amelyek megingatták a vállalkozások és a fogyasztók bizalmát. Németországban az ipari termelés gyengült, a német GDP zsinórban második éve csökken, a prognózisok pedig sötét képet festenek, míg Franciaországban a belpolitikai instabilitás és a csökkenő belső kereslet húzta le a gazdaságot.
Az elemzők a február 23-i német előrehozott választás után kereszténydemokrata kormányt várnak Németországban, a párt pedig a várakozások szerint elkötelezett a gazdasági növekedés iránt, miközben jelentős költségcsökkentésbe fogna, például a szociális kiadások lefaragásával.
Az Eurostat adatai szerint az eurózóna GDP-je 2024 egészében mindössze 0,7 százalékkal nőtt, ami lassabb növekedést jelent az előző évekhez képest. A régió gazdaságának stagnálása annak ellenére következett be, hogy az év elején kedvező kilátások voltak a fogyasztás és az export fellendülésére.
Kicsengettek (a képen Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke látható)
Európai Tanács
A magyar gazdaságnak azonban még ezt az ütemet is sikerült alulmúlnia (a GDP növekedése mindössze 0,6 százalék volt 2024-ben), pedig ahhoz, hogy Magyarország fel tudjon zárkózni a nyugat-európai gazdaságokhoz, ennél jóval magasabb növekedési rátára lenne szükség. A korábbi években a kormány gazdaságpolitikáért felelős miniszterei rendre azzal dicsekedtek, hogy jóval magasabb a GDP növekedése Magyarországon, mint a nyugati országokban, azonban ez a trend már 2023-ban megfordult.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha a politikai bizonytalanság és a strukturális gazdasági problémák tovább tartanak Németországban és Franciaországban, az hosszabb távon is visszafoghatja az eurózóna kilábalását.
A tagállamok most az Európai Központi Banktól várják a mentőövet: azt remélik, hogy az EKB csütörtökön további negyed százalékponttal, 2,75 százalékra csökkenti a betéti kamatlábat (frissítés: az európai jegybank ezt valóban megtette, 25 bázisponttal csökkent az eurózóna alapkamata). A spekulánsok ezzel párhuzamosan már arra fogadnak, hogy a jegybank az év végéig 94 bázispontot fog lazítani, szemben a szerdán beárazott 89 bázisponttal.
