Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Németország ipara az utóbbi években súlyos hanyatlással nézett szembe, amelynek következtében a Covid-járvány kezdete óta közel 250 ezer munkahely szűnt meg. Az ország visszafordíthatatlannak tűnő leépüléssel küzd, a vállalatok és politikai vezetők pedig arra figyelmeztetnek: a német ipar versenyképessége komoly veszélybe került – írja cikkében a Financial Times.
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője és kancellárjelöltje arra figyelmeztetett, hogy az országot a dezindusztrializáció veszélye fenyegeti, mivel egyre több ipari vállalat külföldre viszi működését és tőkéjét. „Ha ezek a belföldi ipari beruházások egyszer eltűnnek, nem fognak visszatérni” – hangsúlyozta Merz.
Bár a német foglalkoztatás összességében 4,8 százalékkal növekedett 2020 óta – főként a szolgáltatási ágazatok, például az ingatlanpiac, az egészségügy, a kommunikáció és a közszféra növekedésének köszönhetően –, az ipari szektorokban ennek az ellentéte tapasztalható, amit a borús befektetői hangulat is jól tükröz.
A legnagyobb csapást a járműipari beszállítók szenvedték el: az iparági szövetség, a VDA szerint csak 2023-ban 11 000 munkahely szűnt meg beszállítóknál az autógyártás visszaesése miatt. A fém- és villamosipari munkaadók érdekképviselete, a Gesamtmetall arra figyelmeztetett, hogy
a következő öt évben további 300 ezer munkahely szűnhet meg a szektorban, ami közel 7 százalékos csökkenést jelentene.
A Volkswagen például 2023-ban közel 20 százalékkal kevesebb autót adott el, mint 2019-ben, a járvány előtti utolsó évben, és bár sikerült megegyezni a cég dolgozóit tömörítő szakszervezettel, 35 ezer embert bocsátanak el a közeljövőben, cserébe viszont nem zárnak be egy németországi gyárat sem (ahol a kihasználatlan kapacitásokat a hírek szerint kínai autóipari cégeknek adnának bérbe).
A Thyssenkrupp is jelentős leépítést tervez, dolgozóinak akár 40 százalékát is elküldené, míg kapacitását 25 százalékkal csökkentené. A BASF vegyipari óriás pedig évente 2 milliárd eurós költségcsökkentésre kényszerül.
A bajok a cégek piaci értékének zuhanásában is megmutatkoznak: csak ez a három vállalat összesen 50 milliárd eurót veszített értékéből az elmúlt 5 év során, ami 34 százalékos csökkenést jelent.
A nagyon magas európai földgázárak az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sújtják a német vállalatokat, főleg, hogy Németország a kontinens legnagyobb gázfogyasztója, az ipar pedig a felhasználás 60 százalékáért felel.
A német energiaintenzív vállalatok jelenleg közel 20 százalékkal kevesebb terméket állítanak elő, mint a háború előtt
– derül ki a német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adataiból.
Peter Leibinger, a Német Ipari Szövetség (Federation of German Industries) elnöke felszólította a következő német kormányt, hogy kezelje prioritásként a gazdasági válságból való kilábalást.
„A megrendelésállomány üres, a gépek állnak, és a vállalatok külföldön keresnek befektetési lehetőségeket” – figyelmeztetett. – „Nem emlékszem arra, hogy az ipari vállalatok hangulata valaha is ennyire rossz lett volna.”
