szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az inflációkövető PMÁP-vagyon jelentős része, illetve a hozamfizetések háromnegyede egy szűk, gazdag réteghez kötődik. Esélyes, hogy ők kiszállnak az állampapírokból, ha az ÁKK nem kínál vonzó alternatívát – márpedig egyelőre nem kínál.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Márton gazdasági miniszter igyekeznek úgy lefesteni, mintha a(z inflációkövető) lakossági állampapírok idén év eleji jelentős hozamfizetései a társadalom széles rétegeit érintenék, valójában ez nincs így.

Így

érdekes kísérletbe fog a magyar állam akkor, amikor nem nyújt érdemi hozamalternatívát

az eddigi legnépszerűbb megtakarítás, a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosainak – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a privátbanki elemzőcég közleménye szerint.

A magyar privátbanki piac elemző cégének vezetője emlékeztet, hogy most hétfőn zárult a februári kamateső, amelynek keretében szűk egy héten belül a lejárt 2023/I sorozat közel 50 milliárd forintja mellett a későbbi lejáratok utáni átlagosan 18 százalékos kamatfizetés nagyjából 400 milliárd forintja érkezik az állampapírszámlákra úgy, hogy az érintett sorozatokban nagyjából 2200 milliárd forintot tartó ügyfelek a kamatfizetés után többször is meggondolhatják, érdemes-e megtartani a papírjukat, amely a sorozattól függően csak 3,95–5,2 százalékos kamatot fizet jövő februárig.

A PMÁP-birtokosok közel 65 százaléka, több mint 350 ezer ember 10 millió forint alatti állampapírvagyonnal rendelkezik. Az ő esetükben nem várható érdemi elfordulás az állampapírok felől, már csak azért sem, mert

számukra a Magyar Államkincstárban ingyenesen vezetett számlákon lévő pénz biztonsági tartalékként, s nem hozamoptimalizáló eszközként funkcionál.

A Blochamps számításai szerint

a 100 millió fölötti állampapír-állománnyal mindössze az ügyfelek 1,45 százaléka bír, ám ez a szűk réteg a teljes PMÁP-portfólió közel 24 százalékát birtokolja, ráadásul a leggazdagabb 5 százalék teszi majd zsebre idén a PMÁP-kifizetések háromnegyedét.

A kérdés tehát inkább az, hogy extra hozamprémium nélkül is megmaradnak-e majd állampapírban a leggazdagabbak forintjai. Az érintett kör számára az lesz a fontos, hogy nyújt-e valamilyen érdemi alternatívát az állam a következő évre már visszafogottan kamatozó inflációkövető állampapír helyett.

Karagich István
Veres Viktor

Karagich István szerint a januári állampapír-visszaváltási adatok kedvező eredményei alapján még korai volna következtetéseket levonniuk az Államadósság Kezelő Központ szakembereinek. Való igaz, hogy az akkori kifizetések zöme – hírek szerint kétharmada – a kincstári számlákon maradt, s egy részük más állampírba helyeződött át, ám ez a Blochamps Capital értékelése szerint inkább a kivárásnak tudható be egyelőre:

  • a vagyonosok egyrészt várták a későbbi lejáratokból érkező pénzeket,
  • másrészt a forint gyenge árfolyama sem sarkallta őket jelentősebb vagyontranszformálásra.

A mostani helyzetben viszont a kedvezőtlenebb ajánlat már elgondolkodtathatja az érintetteket. Ráadásul az elmúlt hetekben a forint számottevően erősödött.

Itt a Nagy Márton-i őrület: pár nap alatt 400 milliárd forint szakad a lakosságra, 2,2 ezer milliárdról kell dönteni

Fontos állampapír-sorozatok hozamfizetése, illetve lejárata esedékes. A hozamfizetés összesen nagyjából 400 milliárd forint, a papírokban álló befektetés 2,2 ezer milliárd forint, amit érdemes lehet megmozgatni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!