Az amerikai támogatás három fő területen volt jelentős – írja a Substack-csatornáján Takács Márk, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatója. Ezek a következők:

• Pénz
• Haditechnikai eszközök
• Felderítési adatok

Hogy ezek elmaradása mennyiben befolyásolja az ukrán védekezési képességeket, a szakember szerint leginkább azon múlik, hogy mit és hogyan tud ebből pótolni Ukrajna, illetve a mögötte álló „Hajlandók Koalíciója”.

A pénz ezek közül a legkönnyebben pótolható, ugyanis ha Ukrajna európai szövetségesei komolyan gondolják, amiről beszélnek, akkor nem kell egyebet tenniük, mint odaadni a kieső összeget Kijevnek. Ez a támogató országok összesített GDP-jét tekintve nem egy túl jelentős összeg, Takács szerint zsebpénzből megoldható, így ennek a pótlása pusztán akarat kérdése.

Keményebb dió a hadianyag kérdése. Itt ugyanis olyan eszközök pótlásáról lenne szó, mint a HIMARS rakétatüzérségi rendszer, az ATACMS rakéták vagy a Bradley gyalogsági harcjárművek.

Takács szerint ezek pótlása azért is problémás, mert modern, nagy hatótávolságú rakéta-sorozatvetőket és harcászati/hadműveleti ballisztikus rakétákat Európa nem gyárt, és ezek kiváltására csak részmegoldást jelenthetnek a Taurus és a Stormshadow robotrepülőgépek. Ráadásul még ehhez a részmegoldáshoz is az kell, hogy az európai hadiipar képes legyen belőlük eleget gyártani.

A páncélozott járművek területén is vegyes a kép. Az Abrams harckocsikat nem nehéz Leopardokra cserélni, már csak azért sem, mert az előbbiből meglehetősen kevés érkezett Ukrajnába. A Bradley pótlásával viszont gondok lehetnek, ugyanis ezeket a megfelelő hatékonyság eléréséhez hasonló modern gyalogsági harcjárművekre lehet felcserélni.

Ilyen lehet a német Marder, illetve Lynx, vagy a svéd CV-90. Ezekből azonban Takács szerint Európa nem rendelkezik fölös kapacitással, és a közeljövőben gyártani sem tudja ezeket a Bradley-k felváltásához kívánatos volumenben. A kevesebb gyalogsági harcjármű pedig kevesebb sikeres ukrán ellenlökést jelent a fronton.

A legfontosabb hátrányt a felderítési adatok kiesése fogja jelenteni. A percre pontos harcászati hírszerzési adatok jelentős része amerikai technikai hírszerzési forrásokból származik. Problémát jelenthet továbbá a Starlink kiesése is, bár vannak jelei annak, hogy létezik és egyre szélesebb körben használnak egy ukrán fejlesztésű harctéri informatikai rendszert, ez azonban egyelőre nem fedi le a front egészét.

A szakember szerint a legvalószínűbb következménye mindezeknek az lesz, hogy Európa pótolni tudja majd a kieső pénzt, ám a hadianyag hiánya április vége után érezhetővé válik a fronton. De a fejlődő ukrán drónképesség azért tud majd még gondokat okozni az oroszoknak.

A hírszerzés terén az amerikai támogatás hiánya súlyosan korlátozza az ukrán védelmi harcot, ami egyes terepszakaszokon döntő is lehet, máshol viszont nem eredményezne jelentős változást.

Takács ugyanakkor a kevésbé reális legveszélyesebb és legjobb forgatókönyvekre is kitért. Az utóbbi szerint Trump meggondolja magát, és folytatja Ukrajna megsegítését, és az európai támogatások üteme is felpörög.

A legrosszabb verzió szerint Trump végleg felfüggeszti a támogatásokat, és az európaiak sem tudják pótolni azokat. Ebben az esetben vagy ráébrednek Washingtonban, hogy egy orosz győzelem nem szolgálja az érdekeiket, vagy pedig Ukrajna nagyon gyorsan egy előnytelen fegyverszünet aláírására kényszerül.