szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az ügy sokban a Katar-gate-re emlékeztet.

A belga rendőrség csütörtökön a kora reggeli órákban több mint 20 címen tartott razziát, köztük a Huawei kínai technológiai óriásvállalat brüsszeli irodáiban, egy az Európai Parlamentet érintő korrupciós vizsgálat részeként – írja a Politico.

A hatóságok „aktív korrupció, okirat-hamisítás, pénzmosás gyanúja miatt folytatnak nyomozást az Európai Parlamentben” – közölte a belga ügyészség szóvivője, és hozzátette, hogy a 21, Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában található címen tartott razziák során többeket őrizetbe is vettek.

Az Európai Parlamentnek már így is egy komoly vizsgálattal kell szembenéznie a 2022-es Katar-gate miatt, amikor is olyan vádak merültek fel, hogy az Öböl-menti állam közvetítő szervezetek útján megvesztegetésekkel igyekezett befolyásolni az uniós döntési folyamatokat.

Az új nyomozás fókuszában azonban most a Huawei áll, mely cég korábban jelentős európai lobbitevékenységet fejtett ki, ám az utóbbi években, ahogy egyre nyilvánvalóbbá váltak a kínai államhoz fűződő kapcsolatai, visszaesésekkel kellett szembesülnie.

A belga ügyészség is kitért rá a közleményében, hogy a 2021 óta tartó korrupciós tevékenység igen diszkréten zajlott és kereskedelmi lobbitevékenységnek álcázták.

A vizsgált esetek között szerepel a politikai állásfoglalásért elfogadott anyagi juttatás és a túlzott mértékű ajándékok elfogadása is.

A nyomozók radarjára mintegy 15 egykori és jelenlegi EP-képviselő került fel. A parlament szóvivője közölte, hogy tudomásul veszik a történteket és azt is hozzátette, hogy minden alkalommal, amikor a hatóságok megkeresik őket a legteljesebb mértékben együttműködnek velük.

A Huawei képviselői egyelőre nem nyilatkoztak az üggyel kapcsolatban.

A kínai techóriás állami összefonódásai ugyanakkor most nem kerültek terítékre, a brüsszeli hatóságok sem beszéltek arról, hogy a nyomozás célkeresztjében Peking lenne, ehelyett azt közölték, hogy egy bűnszervezet áll az ügy hátterében. Ezt a szervezetet pedig a politikai döntések befolyásolásában egyedül a privát kereskedelmi érdekei vezették.

Mint arról annak idején mi is beszámoltunk, az Európai Parlament öt tagja, köztük a parlament akkori alelnöke, Eva Kaili ellen indult nyomozás korrupciós ügyben még 2022-ben. Kailit és társait december 9-én tartóztatták le a belga hatóságok, közleményük szerint másfél millió eurót foglaltak le az ügyben végrehajtott házkutatások során.

Kaili barátja, Francesco Giorgi beismerő vallomást is tett: elismerte, hogy tagja volt egy olyan lobbiszervezetnek, amelyet Marokkó és Katar is arra használt, hogy beavatkozzon az Európai Parlament döntéseibe. Bár ennek már két éve, ám az ügyben még az elsőfokú ítélet sem született meg. 

„Gyakorlatilag egy tetthely közepén állunk” – sokkolta az EP-t a korrupciós botrány

Kívülről csak a piros plombával lezárt irodák emlékeztetnek az Európai Parlament eddigi legnagyobb korrupciós botrányára, a színfalak mögött azonban másról sem beszélnek a folyosókon. Az EP-ben – mint minden más hasonló intézményben – a lobbizás teljesen természetesnek számít, de a szabályok eddig meglehetősen rugalmasak voltak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!