Egyre többen buknak meg a B kategóriás forgalmi vizsgán – ez nem csak a vizsgázók benyomása, a statisztika is alátámasztja a negatív trendet. A pontos adatokat az országos átlagról a Központi Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) a HVG megkeresésére nem árulta el, de tizenegy, általunk véletlenszerűen kiválasztott autósiskola átlagát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy valós a tendencia: míg 2020 első három negyedévében még 50 százalék feletti volt a B kategóriás gyakorlati vizsga sikerességi mutató (VSM), addig 2024 négy negyedévéből háromban már a 42 százalékot sem érte el, sőt, az év utolsó három hónapjában a vizsgázók több mint 60 százaléka megbukott.

A szakoktatók ugyanolyan becsületesen végzik a munkájukat, a vizsgakövetelmények sem változtak meg, maga a közlekedés viszont igen – nyilatkozta lapunknak Kingl László, az Autósiskolák Vezetőinek Országos Szervezetének (AVOSZ) elnöke a gyakorlati vizsgák bukási arányának növekedésével kapcsolatban. Elmondása szerint gyorsabban közlekedünk, mint korábban, mások az autók, és bizonyos szabályok is módosultak.

Más ez az új generáció?

A több bukásban ugyanakkor az is közrejátszik, hogy megváltozott a tanulók összetétele, nem azokkal a képességekkel rendelkeznek, mint korábban. Az AVOSZ elnöke szerint a most vezetni tanuló generáció már a számítógépes világban nőtt fel, aminek rengeteg jó és rossz velejárója is van – utóbbiak közé tartozik az is, hogy motorikus képességeik kevésbé fejlettek, mint az előző nemzedékeknek.

Képünk illusztráció!

Veres Viktor

Kingl szerint probléma az is, hogy a tanulók és a szüleik rögtön vizsgázni akarnak, amint megvan a törvényileg előírt 30 óra és 580 kilométer. Ez azonban nem mindig elég az alapos felkészüléshez. Egy ügyesebb fiatal, lehet, hogy készen áll a vizsgára 30 óra után, de a többségnek 40-50 órára is szüksége van. A megfelelő számú tanórának azonban nemcsak a türelem szab gátat, hanem a szülők pénztárcája is.

Utóbbira hivatott megoldást nyújtani az ingyenes jogosítványszerzés lehetősége, ez azonban még csak korlátozottan működik, hiszen a képzés költségesebb részét a gyakorlati oktatás jelenti. Erre lett volna a kormányzati elképzelés, hogy a katonák készítsék fel a leendő sofőröket, ez azonban Kingl szerint lehetetlen: “minden elismerésem a Honvédségé, de ezt nem tudták megoldani” – mondta, rámutatva, hogy mindössze néhány katona végezte el az ehhez szükséges képzést, így pedig csak 2-3 helyen lehet igénybe venni az ingyenes oktatást. “2500 akkreditált szakoktató van az országban, ezt 20 katona nem fogja tudni kiváltani” – tette hozzá. Így viszont marad a fizetős képzés, a szülők részéről pedig a nyomás, hogy minél kevesebb óra alatt tanuljon meg a gyerek vezetni. “Az oktató 30 órával gazdálkodhat, hogy felkészítése a vizsgára a tanulót” – magyarázta.

Mit mond a Kreszprofesszor?

A forgalmi vizsgák növekvő bukási aránya összetett kérdés a Kreszprofesszorként ismert Pető Attila szerint. A Youtube-on közel 100 ezres követőbázissal rendelkező oktató szerint a bukások emelkedése egyértelműen tendenciális, de valójában pár százalékos változásról van szó. A bukások mellett az átlagos óraszámok is növekednek – tette hozzá Pető, aki szerint ma átlagosan 49 óra kell a jogosítvány megszerzéséhez, ebben pedig nem ritkán már 2-3 bukott vizsga is benne van.

Az okok között szerepel szerinte a forgalom nagysága és összetettsége, amely elsősorban a Budapesten vizsgázóknak jelent problémát. A tanulóvezetők dolgát az is megnehezíti, hogy a többi autós sem feltétlenül tartja be a szabályokat, a 30-as táblánál például a többség 40-50-nel közlekedik, így ha felveszi a forgalom tempóját a vizsgázó, azzal hibát követ el. Ráadásul gyakori, hogy már családon belül is rossz példát látnak a leendő sofőrök. “De hát apum is így csinálja” – gyakran így indokolnak egy-egy szabálytalan megoldást a tanulók. Nőtt a vizsgaútvonalak száma is, ami Pető elmondása szerint nagyon sokat számít. Egyes városokban 15-20 útvonal is van, ezeket az sem biztos, hogy egyáltalán végig tudják járni 30 óra alatt.

A tanulók hozzáállása is akadálya lehet a jogosítvány megszerzésének, ha meg vannak győződve, hogy 30 óra alatt fel tudnak készülni a vizsgára, akkor kellemetlen meglepetésben lehet részük. A mai fiatalok ügyetlenebbek és figyelmetlenebbek, mint a korábbiak, mozgáskoordinációjuk nem olyan fejlett, ami a telefon- és számítógép-használatnak köszönhető – véli Pető.

A bukás leggyakoribb oka pedig nem az, ami a statisztikákból visszaköszön – az oktatónak be kell avatkoznia, nem ad elsőbbséget vagy nem teszi ki az indexet a vizsgázó – hanem egyszerűen a stressz – magyarázza a Kreszprofesszor. Ezen az sem segít, hogy valótlan elvárásokat támasztanak maguk elé a tanulók:

annyi hülye vezet, nekem miért nem megy?”

– kérdezik gyakran, figyelmen kívül hagyva azt, hogy a vezetés elsősorban gyakorlás kérdése.

Pető Attila szerint belátható időn belül nem is fog növekedni a vizsgák sikeressége, hiszen semmi nem utal arra, hogy a több bukáshoz vezető trendek megfordulnának. Ami könnyebbséget jelenthet a leendő sofőröknek, az az automata váltós autók elterjedése, egyre többen tanulnak ilyen járművön vezetni, illetve később is ilyennel közlekednek.

Küszködnek az autósiskolák

Az, hogy az elméleti órákat elvették az autósiskoláktól, jelentős bevételkiesést jelent, Kingl szerint egyes iskolák az ebből származó bevételeik 45-50 százalékát elbukták. Ez azért gond, mert az iskoláknak jelentős költség a képzés biztosítása, az ehhez szükséges bevételt pedig valahonnan pótolniuk kell, ami a gyakorlati órák árainak megemeléséhez vezethet. Sok iskola viszont egyszerűen bezárt, mert az elméleti képzés nélkül már nem tudta biztosítani a gazdaságos működést.

Képünk illusztráció!

Veres Viktor

Az ingyenes képzés minőségével nincs gond az AVOSZ vezetője szerint, a tananyag szóról szóra ugyanaz, az e-learning pedig tökéletesen működik, ma már amúgy is a leendő sofőrök többsége így tanul. Problémát jelent viszont a vizsgáztatás, amelyet a középiskoláknak és a tanároknak kellene megoldaniuk, erre azonban nincsenek felkészülve, így sokan hiába végezték el a tananyagot, nem tudják elkezdeni a gyakorlati órákat.

Március elejéig 986 iskolában szerveztek KRESZ- és elsősegélyvizsgát, ezt a Belügyminisztérium a Népszava kérdésére árulta el. A tárca azt is közölte, hogy március 10-ig KRESZ-ből 3052, elsősegélynyújtásból 3678 tanuló vizsgázott le, ez töredéke annak a 17 ezer diáknak, akik a lap szerint jelentkeztek a képzésre. A szülők közül többen megunták, hogy noha a tananyagot gyermekük elvégezte, vizsgázásra az iskolák nem nyújtanak lehetőséget, ezért inkább elvitték őket autósiskolákba, ahol viszont akár 30-40 ezer forintos regisztrációs díjat is elkérnek az “átjelentkező” tanulóktól.

Az ingyenes jogosítvány jó elképzelés a kormány részéről, mindenki örül neki, de a kivitelezésbe porszem került – véli Kingl, aki szerint a gyakorlati képzésről az autóiskolákkal kellett volna egyeztetni. “Amíg a kormány nem nyújt kezet, nem tudunk ebben segíteni” – tette hozzá. A jelenlegi feltételekkel viszont pont, hogy drágább lesz a jogosítvány megszerzése, hiszen a magasabb óradíj 50-60 ezer forint pluszköltséget jelent, miközben az elméleti képzéssel csak 40-50 ezer forintot spórolnak. A 20 éven aluliak pedig eddig is részesültek 25 ezer forint visszatérítésben, ehhez képest csak néhány tízezer forint a különbség.

Az iskolai oktatás hatása Pető szerint még nem látszik meg az adatokban, összességében ugyanakkor az e-learning kevésbé készít fel a vezetésre, mint egy tantermi tanfolyam, noha a tanulók 90 százaléka ma már előbbi módon sajátítja el a KRESZ-t. Ő úgy véli, hogy egyelőre nem jelent komoly bevételkiesést az autósiskoláknak az ingyenes képzés, sőt azok a tanulók, akik így végzik el az elméleti részt, drágábban juthatnak a gyakorlati képzéshez. Ha fennmarad az ingyenes oktatás jelenlegi formájában, az 4-5 év múlva éreztetheti hatását az autósiskolák bevételeiben – tette hozzá.

Az így kieső bevételt a gyakorlati oktatás során, az óradíj emelésével kompenzálhatják az iskolák. Az viszont kihívásokat jelent a szakma számára, hogy az elméleti képzés ingyenessége miatt olyanok is beiratkozhatnak, akiket valójában nem is motivál a jogosítványszerzés.

Jön az új KRESZ

Az új KRESZ-t Pető szerint se könnyebb, se nehezebb nem lesz megtanulni, nehéz helyzetben azok lesznek, akik még a régi rendszerben kezdik meg a tanulást, de már az újban fejezik be, hiszen nekik mindkét szabályzatot meg kell tanulni.

A KRESZ várható változásai Kingl szerint nemhogy nehezíteni, hanem könnyíteni fogják a jogosítványszerzést, mivel a közúti közlekedés szabályai egy időszerű ráncfelvarrásban részesülnek ezzel. A szabályozásba ezzel bekerülnek például a vezetéstámogató rendszerek, amelyek a tanulóknak is segítséget nyújthatnak, ilyen lehet például a tolatókamera használata.

Borítóképünk illusztráció. Fotó: MTI/Faludi Imre