Trumpék már azt számolgatják, hogy mennyibe kerülne Grönland kormányzása
Egy fehér házi tisztviselő szerint a tanulmány arra az esetre készült, ha a grönlandiak önként megszavaznák az USA-hoz való csatlakozást.
HVG
Költség-haszon elemzést készít a Fehér Ház arra az esetre, ha az USA tényleg megszerezné Grönlandot – számolt be az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a The Washington Post. A háttérben nyilatkozó tisztségviselők szerint a tanulmány célja, hogy felmérjék, milyen kiadásokkal járna Grönland amerikai kormányzása, beleértve többek között a sziget mintegy 58 ezer lakosának nyújtott szolgáltatásokat, valamint azt, hogy milyen bevételeket jelentenének a költségvetés számára a Grönlandon található természeti erőforrások.
Az egyik forrás szerint az elemzések azzal a feltételezéssel számolnak, hogy a grönlandiak önként megszavazzák az Egyesült Államokhoz való csatlakozást. Donald Trump amerikai elnök szerint képesek lesznek katonai erő bevetése nélkül megszerezni a szigetet, de azt is hozzátette, hogy semmilyen eszközt nem zár ki célja elérése érdekében.
A sziget lakóit többek között azzal próbálhatja meg csatlakozásra bírni az USA, hogy a Dániától kapottnál kedvezőbb feltételeket kínál nekik. Ezzel számol az egyik elemzés is, amely szerint jelenleg a grönlandiak évente 600 millió dollár támogatást kapnak Dániától, az Egyesült Államoknak viszont várakozásaik szerint ennél sokkal többet kellene a szigetre költenie.
Jeles professzorok szerint az USA elveszíti a világ felosztásáért zajló versenyt – ennek persze a grönlandi blamázs csak egy része. Nemzetközi lapszeme.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?