Míg Donald Trump a tényleges következményekkel láthatólag nem törődve forgatja fel vámpolitikájával a világgazdaságot, addig a plusz importterhekkel megbombázott európai államok vezetői és szakminiszterei sokkal óvatosabbak, és látványosan tartózkodnak minden olyan megnyilvánulástól, mellyel esetleg súlyosbíthatnák a gazdaság hétfői, globális megrottyanását.

Az épp a szép reményű hadiipara leértékelődését szemlélő Németországban például a leköszönő kancellár, Olaf Scholz sajtószóvivője tolmácsolásában arról beszélt, hogy európai szövetségeseivel karöltve „folyamatosan, közelről figyelik a nemzetközi pénzpiacok helyzetét”. Közben a kancellárvárományos Friedrich Merz, aki pár héttel a trumpi vámkáosz kirobbanása előtt verte át azt a több százmilliárd eurós csomagját, mellyel felélesztené a hibernált német gazdaságot, azt mondta, „a nemzetközi részvény- és kötvénypiacok helyzete drámai, és további romlással fenyeget, ezért minden eddiginél sürgősebb Németország számára a nemzetközi versenyképességének helyreállítása.” Közleménye szerint ennek kell most a koalíciós tárgyalások fókuszába kerülnie.

A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk arról posztolt az X-en, hogy a vámháborúra adott piaci reakció várható volt, és a Japántól Európán át Amerikáig érezhető piaci földrengést ideges döntések nélkül kell túlélni. „A lengyel tőzsde is gellert kapott, de a politikai és a gazdasági stabilitás a rendelkezésünkre áll ebben a nehéz időben. Ki fogunk tartani, és nyugodtak maradunk!”

Az olasz külügyminiszter, Antonio Tajani azt javasolta, hogy az EU halassza el az USA-ra mért esetleges ellenintézkedések bejelentését április 15-ről április 30-ra. Az uniós kereskedelmi miniszterek hétfői, Luxembourg városában rendezendő találkozója előtt azt mondta, „Lássuk, el tudjuk-e tolni ezt pár héttel, hogy több időnk legyen a párbeszédre.” A svéd külügyminiszter, Benjamin Dousa pedig arról beszélt a találkozó előtt, hogy „minden opció ott van az asztalon” az amerikai vámok elleni válaszlépésekre.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök szerint a görög gazdaság képes dacolni az új kihívásokkal, de országa ragaszkodik az egységes, uniós válaszhoz, hogy valóban hatékonyak tudjanak lenni. Arról is beszélt, hogy az Amerikába irányuló exportok nagyjából 4 százalékát képviselik a teljes görög kivitelnek. Szerinte az olyan termékekre kivetett vámok, mint az olívabogyó, az olívaolaj, és a csak Görögországban készíthető valódi feta sajt, „nem túl értelmesek”.

Reinette Klever holland kereskedelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak nyugodtnak kell maradnia, arányos választ kell adnia, és a vámtárgyalásokat kell megcéloznia, hogy csökkenthessék a sarcok mértékét. Szerinte a tőzsdék most azt mutatják meg, hogy mi történne, ha az EU egyből tovább eszkalálná a kereskedelmi háborút. Klever álláspontja vámkérdésben egy az egyben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hétfő reggeli közleményét visszhangozza.

Az ír kereskedelmi miniszter, Simon Harris is úgy véli, hogy az unió java része tárgyalni akar Trumppal. Szerinte a többség „nem hiszi, hogy ahol most állunk, az az elkerülhetetlen végeredmény…, és én őszintén hiszem, hogy a gazdaság a mi oldalunkon áll”. Laurent Saint-Martin francia kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy ugyan ellenzik a kereskedelmi háborút, de „természetesen az EU-nak határozottan és arányosan kell reagálnia”. “Nem szabad kizárnunk semmilyen lehetőséget az áruk, a szolgáltatások terén…, és meg kell nyitnunk az európai eszköztárat, amely nagyon átfogó és rendkívül agresszív is lehet” – mondta.

Orbán Viktor még nem szólalt meg a témában, ám Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már egyeztet a Magyarországon működő vállalatokkal.

A hétfői gazdasági eseményekről szóló percről percre tudósításunk:

(Nyitóképünk illusztráció.)