A Trump-adminisztráció értesítette a kongresszust, hogy szándékában áll eladni Ukrajnának ötvenmillió dollár, illetve annál nagyobb értékben védelmi eszközöket – jelentették be Washingtonban azt követően, hogy az USA és Ukrajna képviselői aláírták a több hónapig tartó alkudozás során kidolgozott ásványkincs-megállapodást, melynek értelmében az USA előjogokat élvez 57 nyersanyag, közöttük több ritkaföldfém kitermelését célzó projekt megvalósításában.

A megállapodás egyebek mellett az alumínium-, a grafit-, a kőolaj-készletekre vonatkozik. Az 50-50 százalékos részesedéssel működő alapban az első tíz évben keletkező nyereséget Kijev szándékai szerint visszaforgatnák a közös vállalkozásba és abból újabb kitermelési projekteket finanszíroznának, illetve hozzájárulnának Ukrajna újjáépítéséhez. Erről a kérdésről – hangsúlyozták Kijevben – még további tárgyalásokat folytatnak.

A keretmegállapodást Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, illetve Scott Bessent pénzügyminiszter írta alá, ám a most elfogadott dokumentum még nem tartalmazza az összes technikai részletet, azokat egy másik – még ki nem dolgozott – szerződésben rögzítik majd. Kijevi források szerint kis híján az április 30-ai aláírás is meghiúsult: csakúgy, mint a korábban egyeztetett időpontokban, az utolsó pillanatban most is nézeteltérés támadt az amerikai és az ukrán fél között, a két ország képviselői másképpen értékelték az átláthatósággal, illetve az alap irányításával kapcsolatos pontok tartalmát.

Biztonsági garanciák nélkül

Miközben a dokumentum nem tartalmaz Ukrajnára vonatkozó konkrét biztonsági garanciákat, Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy a megállapodás Ukrajnának is kedvező, mert a kitermelési helyszíneken jelen lesznek az amerikaiak is, s emiatt a rosszindulatú szereplőknek nem lesz lehetőségük behatolni azokra a területekre, ahol jelen vannak az amerikaiak.

Trump és Bessont

SAUL LOEB / AFP

A megállapodás fontos eleme, hogy abban – nem konkrét ígéret formájában – szó esik az amerikai katonai támogatás folytatásáról is. A szöveg szerint ha az USA a jövőben bármiféle módon katonai segítséget ad Ukrajnának, az ügyletben szereplő eszközök vagy szolgáltatások ellenértékével megnövekszik az amerikai fél jövedelemből járó részesedése. Az is lényeges, hogy Trumpék – korábbi nyilatkozataikkal ellentétben – teljes mértékben szuverén államnak tekintik Ukrajnát. „Az USA elkötelezett a békefolyamat mellett, amely központjában a szabad, szuverén és prosperáló Ukrajna áll. A megállapodás kizárja azt, hogy nyereséghez jussanak Ukrajna rekonstrukciójából azok a személyek és államok, akik és amelyek finanszírozták, illetve felszerelésekkel látták el az orosz háborús gépezetet” – mondta az aláírási ceremónia után Scott Bessent.  

„A washingtoni megállapodás megszabja az ásványkincs-kitermelés és forgalmazás politikai feltételeit, de azt is meghatározza az USA milyen formában adhat segítséget – ebbe értve a katonai támogatást is – Ukrajnának” – írta a Kijevben megjelenő Jevropejszka Pravda című lap.

Kiismert Washington

Kijevi források szerint a mostani alku sokkal kedvezőbb Ukrajna számára, mint az első amerikai változat volt, amely jóval nagyobb részesedést követelt volna az ásványkincsek eladásából és jóval nagyobb beleszólást kért volna az ország ügyeibe. Az USA egyebek mellett maga határozhatta volna meg az ukrajnai infrastruktúrafejlesztési irányokat és elsőbbséget élvezett volna a kitermelésből származó jövedelem kifizetésénél is. Azt a Trump-javaslatot Ukrajnában „rablási szándékként” értelmezték és részben ez volt az oka annak, hogy Volodimir Zelenszkij az Ovális Irodában folytatott, hírhedtté vált tárgyaláson nemet mondott a Fehér Ház követeléseire.

A HVG magas rangú ukrán illetékesektől származó értesülései szerint az ásványkincs-alkuról folytatott ukrán-amerikai egyezkedésnek – még a tragikus Zelenszkij-Trump találkozónak is – más területekre is kiterjedő komoly haszna volt. „Kiismertük az amerikai adminisztráció struktúráját, a döntési mechanizmusokat és tudjuk, hogyan kell hatékonyan előadni érveinket és képviselni érdekeinket. Ez sokat segíthet a jövőben folytatandó, más témájú egyeztetések során is” – mondta az ukrán illetékes.  

Orosz válasz

Megszólalt Oroszország is, amelynek képviselői az utóbbi hetekben rendszeresen egyeztettek az ukrajnai háború lezárásáról Trump különmegbízottjával, Steve Witkoffal. „Amerika közvetíteni próbál, amiért mi valóban hálásak vagyunk. De a békemegállapodást Ukrajnával és nem az USA-val kell aláírnunk” – mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő, aki szerint annyi a megoldandó részletkérdés, hogy nagyon nehéz lesz az amerikaiak által megszabott rövid határidővel megteremteni a békét.

„Putyin elnök célja, hogy elérje azokat a célokat, amelyeket a különleges katonai művelet megindításakor tűzött ki. Meg kell védenünk nemzeti érdekeinket” – tette hozzá a szóvivő és ezzel gyakorlatilag megerősítette, hogy Moszkva semmiféle valódi kompromisszumra nem hajlandó.