Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Naponta kilenc bolt zárt be tavaly a második félévben, ami még mindig jobb adat, mint a korábbi napi 20 – derül ki a Portfolio összeállításából, amelyben a kiskereskedelmi üzletek számának alakulását nézték meg a KSH adatai alapján.
2024 végén összesen 101 096 bolt működött Magyarországon, ami 1555-tel volt kevesebb, mint az előző félév végén. Ez már jelentősen kevesebb, mint az azt megelőző félév 3000 bezárása, vagy a negatív rekorder 2023 első féléve, amikor 4500 üzlet húzta le véglegesen a redőnyt.
Mindenesetre a trend évek óta lefele mutat: 2018 végén még 129 ezer kiskereskedelmi egység működött, vagyis hat év alatt a boltok 22 százaléka bezárt.
Az élelmiszerboltoknál hasonlóan csökkenő a tendencia: az év végén 31 682 működött, ami 339-cel kevesebb, mint az előző fél évben.
A boltok számának csökkenése a lap szerint több okra is visszavezethető:
- a koronavírus-járvány idején ideiglenesen bezártak közül sokan nem tudtak újra kinyitni,
- az energiaválság idején megugrottak a rezsiköltségek,
- a drágább működés mellett csökkenő forgalmat hozó magas infláció.
A kormányzat igyekszik is tenni ez ellen, például újabb programot indítottak a falusi kisboltok (valamint a kocsmák és templomok) felújítására.
A sok bezárás mellett azonban voltak kivételek is, nőtt például a
- kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek – 59-cel –, valamint az
- ékszerüzletek – 17-tel több – száma, és
- kettővel több lett halszaküzletből is.
