Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) jelentése szerint az idei termésévben a piacok kiegyensúlyozottabbak lesznek, mint tavaly, azonban a termények árát jelentősen befolyásolhatják a világ különböző pontjain kialakuló konfliktusok, vámok és egyéb politikai döntések.
A nyugodt hangulat megmutatkozik a chicagói árutőzsde (CBOT) vagy a párizsi Matif áraiban is, hiszen az egy évvel ezelőtti árakhoz képest most lényegesen alacsonyabb szinteken kereskednek a piacok – írja a Gabonaszövetség a HVG-nek eljuttatott összefoglalójában.
A szeptemberi búza jegyzési árfolyama a párizsi Matifon
Gabonaszövetség
Az USDA júliusi jelentése szerint a globális termés meghaladja a 808 millió tonnát, míg a felhasználás a 810 millió tonnát. Ezáltal a szezon végén a világ készlete 2 millió tonnával csökkenni fog ugyan 261,5 millió tonnára, de ez a Gabonaszövetség értékelése szerint „nem ad okot az aggodalomra”.
A legnagyobb exportőrnek számító Oroszország 2 százalékkal, míg a második helyen álló Európai Unió 12 százalékkal nagyobb termést ér el idén, mint 2024-ben, a piac 83,5 millió tonnás orosz, és 137,2 millió tonnás uniós termésre számít. Ezáltal nő az export árualapja is: az USDA az oroszok esetében 7 százalékos növekedéssel 46 millió tonnás kivitelre, míg az EU esetében jóval jelentősebb, 23 százalékos növekedéssel 32,5 millió tonnás exportra számít.
Az Európai Unión belül kiemelkedőek az őszi vetésűek hozamkilátásai Romániában (búza 25 százalékkal, árpa 22 százalékkal az 5 éves átlag felett), Bulgáriában (búza 11 százalékkal, árpa 15 százalékkal az 5 éves átlag felett) és Franciaországban (búza 4 százalékkal, árpa 8 százalékkal az 5 éves átlag felett), ezek mellett Spanyolországban, Írországban, az északi országokban és a balti államokban is. Átlagos hozamokat jelentettek Németországból, Lengyelországból és Magyarországról.
A Stratégie Grains francia elemző és tanácsadó ügynökség júliusi 10-én megjelent jelentése szerint kitűnő a búzatermés Romániában (12,3 millió tonna) és Bulgáriában (7,1 millió tonna). A román export ebben a szezonban rekordot dönthet, meghaladhatja a 8,8 millió tonnát. Ebből közel 1,6 millió tonna várhatóan az EU piacára kerül.
Búza esetében az EU termelése mintegy 15 millió tonnával növekszik, így az EU-n belül is növekedni fog a verseny a felesleggel bíró országok között. Ez hatással van a magyar búza exportjára is, hiszen a szokásos export piacainkon is jobb lett a termés, illetve nőtt a versenyképes ajánlatok volumene Romániából, Szerbiából, Horvátországból stb.
Jelenleg a magyar búzára vonatkozó exportkeresleti és eladási szintek nem találkoznak, visszafogott aktivitás mutatkozik, ami alacsony árszinttel párosulva nem fest túl rózsás képet a magyar növénytermesztők számára.
USDA/Gabonaszövetség
Jelentős lesz Kanada, az USA és Ausztrália exportja is. Ezen országok várhatóan 27, illetve 23-23 millió tonnát fognak exportálni. Tőlük jelentősen lemaradva következik Ukrajna: az ukrán búzaexport várható mennyisége 15,5 millió tonna lesz – ami némileg elmarad az előző szezonban kiszállított mennyiségtől –, ugyanis Ukrajnában enyhe visszaesést prognosztizálnak a tavalyi 23,4 millió tonnás terméshez képest, jelenleg 22 millió tonnával számolnak.
Ráadásul az EU június 6-tól vámkontingenst vezetett be többek között az Ukrajnából származó búzaimportra is, mely korlátozza az Ukrajna által a piacára szállítható mennyiséget. Míg ugyanis az EU a 2022-es orosz invázió előtt 1 millió tonnás kvótát állapított meg a búzára, addig a háború alatt – Ukrajnát segítő lépés gyanánt – az unió vámmentességet adott egy sor ukrán agrártermékre, és tavaly például 4,5 millió tonna búzát importált Ukrajnából. Ez a mentesség azonban június 5-én lejárt, az EU pedig nem hosszabbított, inkább felülvizsgálta a kvótarendszert, és sok esetben komoly könnyítéseket hozott a 2022-ig érvényes mennyiségeknél. A búzánál ugyanakkor 1 millióról mindössze 1,3 millió tonnára nőtt a kvóta, ami a tavalyi import mennyiségének mindössze 30 százalékát jelenti.
A szakértők szerint ez arra fogja ösztönözni Ukrajnát, hogy részben magával az EU-val versenyezzen a más piacokra irányuló export növelése érdekében.
Kukoricánál is jobb a helyzet, mint tavaly
Az USDA jelentése szerint elsősorban az USA rekordtermésének köszönhetően a globális termés növekedésére lehet számítani, és ezt erősítik a kedvező argentin, brazil és ukrán kilátások is. A kereskedelmi forgalom is élénkül, mivel Mexikó és az EU részéről továbbra is erős importtal számolnak. A globális kukoricafogyasztás várhatóan magasabb lesz mind a takarmány- és élelmiszer-, mind a vetőmag-, mind pedig az ipari felhasználás tekintetében.
Az Európai Uniót nézve június elejéhez képest erősen romlottak a termésvárakozások a csapadékhiány miatt. Ennek ellenére a USDA 60 millió tonnás európai terméssel számol, ami kicsivel jobb, mint a tavalyi 59,3 millió tonnás becslésük. A csapadékhiány különösen Közép- és Délkelet-Európát, így hazánkat is sújtotta, de például a Stratégie Grains júliusi jelentése szerint a helyzet közel sem olyan rossz, mint a tavalyi szezonban, amikor a román és bolgár termés katasztrofális volt.
A francia cég becslése ugyanakkor pesszimistább az amerikainál: jelenleg 57,4 millió tonnára teszi az EU-s termést (tavaly 58,8 millió tonna), ezen belül Romániában 7,9 millió tonna (tavaly 6,7), Bulgáriában 1,9 millió tonna (tavaly 1,54), Lengyelországban 8,2 millió tonna (tavaly 8,8) kukoricaterméssel számol.
A kukorica esetében is elmondható, hogy jelen pillanatban az exportpiacokon kialakult árak nem találkoznak a magyar elvárásokkal.
USDA/Gabonaszövetség
Árpából is nőni fog az EU exportja
A legnagyobb exportőr Ausztrália termését 6 százalékkal kevesebbre becsülik, mint az előző szezonban, de az EU és Oroszország termése 6, illetve 9 százalékkal növekszik: az Unióban 53,1 millió tonnát, míg Oroszországban 17,7 millió tonnát várnak. Ezzel párhuzamosan az EU exportja 11 százalékkal 6,8 millió tonnára, míg Oroszországé 10 százalékkal 3,4 millió tonnára emelkedik. Ukrajnában 5,5 millió tonnás árpatermésre számítanak, ami 5 százalékkal elmarad a tavalyi mennyiségtől, ennek ellenére az ukrán export tekintetében 30 százalékos növekedést prognosztizál az USDA, és így Ukrajna várhatóan eléri a 3,5 millió tonnás exportot.
A Stratégie Grains jelentése szerint Románia árpából rekordtermést ér el, 2,6 millió tonnát meghaladó mennyiséget prognosztizálnak, melynek jelentős része exportra kerül (2,5 millió tonna).
Az árpatermésnél is elmondható, hogy az EU mintegy 2,8 millió tonnával emelkedő termése jelentős hatással van a magyar export lehetőségekre, különös tekintettel arra, hogy a szomszédos Romániában rekord várható, rekord exportvolumennel. Épp ezért jelen pillanatban az exportpiacokon kialakult árak az árpa esetében sem találkoznak a magyar elvárásokkal.
