Putyin éppen a nemzetközi terrorizmus elleni összefogást sürgette Moszkvában, a Vörös téri díszszemlén, amikor a grozniji Dinamo Stadionban rendezett ünnepi koncerten a díszvendégek tribünje alatt pokolgép robbant, megölte Kadirovot három kollégáját, a Reuters egyik fotósát és egy gyereket, illetve megsebesített 56 embert, köztük Valerij Baranov vezérezredest, az orosz hadsereg csecsenföldi parancsnoka, akinek később amputálni kellett a lábát.



A robbanószerkezetet a dísztribün alatti betonlapba rejthették a hónapokkal ezelőtt, amikor a Dinamo Stadiont renoválták. A biztonsági szervek hatástalanítottak egy másik szóróaknát, és elfogták a merénylet öt feltételezett közreműködőjét. Megfigyelők a Groznijból 2000-ben elűzött Aszlan Maszhadov csecsen szakadár elnök és Shamil Baszajev, a lázadók vezére kezét sejtik a robbantásban.



Kadirov a szeparatista felkelők között harcolt az 1994-96-os első csecsenföldi háborúban, amelyet dzsihádnak, iszlám szent háborúnak minősített. Muftiként 1996-ban részt vett a békekötésben. Csecsenföld de facto függetlensége idején azonban kiábrándította a vahhábita szekta terjedő befolyása, és az 1999-es dagesztáni támadások után szakított az 1997-ben elnökké választott Maszhadovval.



A Putyin által indított második csecsen háború idején Kadirov már a Kreml oldalán állt, amely az ő személyére építette a rebellis kaukázusi tagköztársaság pacifikálásának stratégiáját. Kadirovot csecsen elnökké választották a tavaly októberben rendezett voksoláson, amelyet nemzetközi megfigyelők bohózatnak neveztek. Megválasztásától kezdve Kadirov vaskézzel irányította a zűrzavarba süllyedő köztársaságot. Az elnök Ramzan nevű fia által irányított biztonsági erőket az emberjogi csoportok gyakran illették súlyos kritikával. Moszkva többször is nehezményezte Kadirov önkényét, de jobb híján nem szakított a csecsen elnökkel.



A merénylet után Putyin fogadta a fiatal Szergej Abramov csecsenföldi miniszterelnököt, aki átvette az ideiglenes elnöki funkciót a legkésőbb szeptember 9-ig megtartandó választásig.



Elemzők szerint Putyin csecsenföldi embere meggyilkolásával meglehetősen nehéz helyzetbe került. A tekintélyvesztés mellett amiatt is fájhat a feje, hogy Kadirov utódát meglehetősen nehéz lesz megtalálni, mert a Kreml minden potenciális ellenfelet eltávolított az útjából.



Putyin-párti orosz politikusok felmelegítették azt a korábbi ötletet, hogy Putyin vonja közvetlen elnöki irányítása alá Csecsenföldet, teljhatalmú kormányzót nevezve ki oda.