A felek kölcsönösen azzal vádolják egymást, hogy a másik halászhajói engedély nélkül behatolnak felségvizeikre. Az ebből adódó csetepatékba nemritkán a haditengerészeti erőket vetnek be



Dél-Korea azt a választóvonalat tekinti érvényesnek, amelyet az ENSZ jelölt ki a koreai háború (1950-53) befejeződése után. Észak-Korea sohasem ismerte el ezt a vonalat érvényesnek, felfogása szerint a tengeri "határ" jóval délebbre húzódik.



A tengeri incidensek ügye most beleszövődik egy nemzetközileg jelentősebb konfliktusba, megoldása ezért sürgetőnek tűnik. Szöul attól tart, hogy az ilyen viták kisiklathatják az észak-koreai atomprogram felszámolásáról folytatott hatoldalú,a két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével zajló tárgyalásokat.



Korábban az észak-koreai fél minden egyezség előfeltételeként ragaszkodott ahhoz, hogy Szöul egyszer s mindenkorra mondjon le a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokról. Phenjanban tartózkodó Dzsong Szi Hjun dél-koreai újraegyesítési miniszter szerint már májusban sor kerülhet az első tárgyalási fordulóra.

(MTI)