"BLOG főnév, a weblog rövidítése (1999): olyan webszájt, amely online személyes újságot tartalmaz az írója által közrebocsátott véleményekkel, hozzászólásokkal és hiperlinkekkel." A Merriam-Webster szótár 2005-ös nyomtatott változatában ez a meghatározás fog szerepelni a blogokról, amit a kiadó azzal indokol, hogy a weboldalukon a 2004-es év folyamán erre a szóra kerestek a legtöbben. Valóban, az elmúlt év - de még az előtte lévő is - a személyes újságok számának ugrásszerű növekedését hozta: a kifejezetten blogkeresésre szakosodott Technorati szolgáltatás jelenleg több mint ötmillió blogot tart nyilván, míg 2002-ben alig százezer szerepelt a listáján. A Pew Internet & American Life amerikai kutatóintézet adatai szerint pedig minden hatodik másodpercben új blog jön a világra.
 
A blogolás - azaz blogírás - viszonylagos tömegesedése révén az önkifejezés gyorsan terjedő örömteli pillanatain kívül lehetőség nyílik például arra is, hogy az amúgy az információk kibocsátásában nem épp jeleskedő országokból nyilvánosságra kerüljenek adatok, életek. Ennek élenjáró, és óta nagy nyilvánosságot kapott példája a Salam Pax néven ismert bagdadi blogger - azaz blogíró -, aki 2002-től kezdve az amerikai hadművelet előtti, közbeni és utáni iraki mindennapi életről tudósított. Az azóta a Guardian brit napilap tudósítójává avanzsált, eredeti foglalkozását tekintve építész bloggernek viszonylag szerencséje volt: nem kapták el és börtönözték be úgy, mint más, nem a szólásszabadság bajnokaiként ismert országokból író bloggereket. Iránban több olyan bloggert is letartóztattak, akik rendszerellenesnek minősített szövegeket jelentettek meg oldalaikon, Kínában pedig az egyszerűség kedvéért a közelmúltban letiltották a két legnépszerűbb blogtárhelyet.

A blogok hatásával kapcsolatos várakozásoknak csak egyik vonulata az, hogy adott országokban gyengíthetik a szólásszabadság erős kontrollját. Egy másik - és ezzel részben összefüggő - várakozás, hogy az információs, azaz politikával, hírekkel, elemzésekkel foglalkozó blogokon zajló online viták, beszélgetések feléleszthetik a Jürgen Habermas, német társadalomtudós által ideáltipikusnak tekintett társadalmi nyilvánosságot. A nyilvánosság kialakulásával és annak változásával foglalkozó szociológus szerint ezt a XVIII. századi európai szalonok, kávézók közönsége testesítette meg, majd többek közt a tömegmédia kialakulása és az üzleti és állami szféra összekapcsolódása miatt megszűnt létezni. "A blogoszféra szerintem a XVIII. századi európai kávéházak hálózatára hasonlít" - vélekedett két évvel ezelőtt Glenn Reynolds jogászprofesszor, a népszerű Instapundit.com blog gazdája. Hasonló véleményen volt John Hiler, a WebCrimson nevű szoftver-tanácsadó cég egyik alapítója: a Microcontentnews.com blog szerkesztője úgy látta, hogy a blogoszféra sok tekintetben az értelmiségi diskurzusok első számú fóruma lett, "vitáktól hangos egyfajta nemzetközi kávéház".

A blogok segítségével létrejövő globális kávéházi diskurzussal, társadalmi nyilvánossággal kapcsolatosan mások többé-kevésbé szkeptikusak. A funferal.org nevű, az alternatív médiával foglalkozó blog szerkesztője, Andrew Ó Baoil szerint például a blogok esetében nem érvényesül a Habermas által az ideális társadalmi nyilvánosság kialakulásában elengedhetetlennek tartott, a résztvevők egyenlőségére vonatkozó feltétel. A blogok esetében ugyanis az igaz, hogy bárki hallathatja a hangját, ám az már nem biztos, hogy bárki hangja hallatszani fog. Egy-egy blogon akkor alakul ki ugyanis élénk vita a legfrissebb post - azaz bejegyzés - körül, ha azt sok olvasó látja, sokan szólnak hozzá. Ám nem minden blogger rendelkezik széles olvasótáborral: általában az offline világban több értelmiségi ismerőssel, baráttal rendelkező bloggereknek szélesebb az olvasótáboruk, mint az ilyennel csak kisebb mértékben rendelkezőké, ezáltal az olvasottabb blogok tulajdonosainak nagyobb esélyük van vitákat generálni, és azokban részt venni.

"A sztár bloggerek növekvő száma, és a való világbeli kapcsolati hálózatnak a weblogok világába való beszüremkedése a társadalmi osztályban elfoglalt helyzet megnyilvánulását eredményezte a blogoszférában oly módon, hogy a külső kapcsolatok befolyással bírnak arra, hogy ki mennyire és milyen hatással tud részt venni egy-egy vitában" - írja Ó Baoil a weblogokról és a társadalmi nyilvánosság viszonyáról készült tanulmányában. Hasonlóképp az ideális társadalmi nyilvánosság (újjá)alakulását hátráltatja, hogy egyrészt a blogok jellegéből fakadóan - az újdonságok, új hírek vannak legfelül, a leginkább szembeötlő helyen - nem tud bármilyen téma racionális vitát gerjeszteni a frissítések gyakorisága miatt. Másrészt pedig sokszor maga a vita is általános, felületes, lévén az adott blog olvasói nem minden témában tájékozottak.

"Habár a blogoszféra nem teljesen felel meg az ideális társadalmi nyilvánosság pár fontos kritériumának, mégis úgy gondolom, hogy más, nem profitalapú fórumokhoz hasonlóan megvan benne a lehetőség arra, hogy közérdeklődésre számot tartó témákat emberek megvitathassanak, ezzel néhány esetben megtestesítve az ideális társadalmi nyilvánosságot" - ütött meg optimistább hangot Clancy Ratliff, a Minnesota Egyetem doktorandusz hallgatója, a culturecat.net blog írója. Némileg hasonlóan vélekedik a blogoknak a társadalmi nyilvánosság megteremtésében játszott szerepéről Heller Mária szociológus. "Minden új kommunikációs forma változtathat a nyilvánosság meglévő szerkezetén; a kérdés inkább az, hogy az adott forma mennyire terjed el, és hogyan használják" - vélekedett a médiaszociológiával foglalkozó Heller.
 

A magyar bloggertársadalom azonban még elég messze van attól, hogy egy ilyen vagy ehhez hasonló társadalmi nyilvánosság kialakuljon. Bujdosó Bori pszichológus kutató 336 magyar blogger körében készített felmérést; eredménye szerint a magyar blogvilágban jellemzően kétfajta blogtípus terjedt el: a személyes hangvételű, naplószerű blogok, valamint a "szakblogok", amelyek az adott blogger szakmájához, hobbijához kapcsolódó érdekességekkel foglalkozik kizárólag. "A blog témája és a bloggolás kezdete óta eltelt idő kapcsolatát vizsgálva azt az eredményt kaptuk, hogy a hobbi, a család, a barátok és a párkapcsolat témák gyakorisága nem áll összefüggésben azzal, hogy mióta bloggol a válaszadó. A munkájukról, illetve érdekes hírekről beszámolók viszont szignifikánsan régebb óta bloggolnak, mint azok, akik ilyen jellegű témákat nem gyakran érintenek, valamint a hétköznapi személyes élményeikről nem írók esetében is ugyanez az összefüggés áll fenn.

Ennek a magyarázata az lehet, hogy a legelső magyar bloggerek közül többen a korábban említett, "alternatív médiaként" jellemezhető blogokat írtak, míg "az utóbbi 1-2 évben nagymértékben terjedt a személyes hangvételű blogok írása" - foglalja össze a kutató a felmérésről készült tanulmányban. "Magyarországon az emberek igenis keresik a véleménykifejezés lehetőségeit, de ennek jelenleg nem a blog a formája, sokkal inkább a különböző internetes fórumok" - mondott véleményt a magyarországi bloghasználat sajátosságairól Heller Mária, aki szerint Magyarországon, akik blogot írnak, azok lényegében magukat akarják megmutatni, akik viszont közügyekről, politikáról beszélgetnek a netes fórumokon, azok nem vállalják a nevüket.

Wild Judit
Médiamix