2008. július 17.
Opera Wrocławska
Szemző Tibor: Csoma
Az Opera Wrocławska – úgy tippelem – befogadóképességét tekintve kisebb a Szegedi vagy Pécsi Nemzeti Színháznál, de kicsiben jól formázza a Monarchia idején épült teátrumokat. Néhány évvel ezelőtt pompásan felújították, ragyognak az aranyozások, két oldallépcsőházába üvegkabinú liftet építettek. Az évadnak vége, de már javában hirdetik az első lengyel kortárs operafesztivált, amelyen Szymanowski, Rudziński, Penderecki, Praszczałek, Augustyn művei hangzanak el szeptember közepén.
Hogy miért nem akkor játsszák Szemző alkotást, annak több oka van. Az egyik, hogy a városban ez az első hazai fesztivál e műfajban, de ahogy az Új Horizont nyolc év alatt hatalmassá nőtt, nem csodálkoznék, ha hamarosan nemzetközi operamustrává terebélyesedne. Másrészt Roman Gutek, aki alkotó- és szervezőkedvben szinte ikertestvére Szemző Tibornak, tavaly a 2008-as Új Horizont számára „rendelte meg” a Csoma-operát. Gutek, aki egyébként filmproducerként is jól ismert, nyolc évvel ezelőtt egy Wrocław környéki kisvárosban alapította meg az Új Horizontot. A fesztivál egyre tekintélyesebb lett, így Wrocław kinyitotta kapuját, kulturális intézményeit és pénzt is adott a folytatáshoz. Ma ez a lengyel filmpiac legfontosabb eseménye, díjakat nem osztanak, de lehet érdekes alkotókkal, izgalmas kultúrákkal – idén az új-zélandival – találkozni.
Gutek bolondja a magyar művészetnek, minden évben Budapestre jön, a filmszemlére. Egyedül ő dönt, hogy milyen filmeket vetítsenek Wrocławban, a közelmúlt, a jelen és a jövő harmonikusan fonódik össze az általa szerkesztett programban. Tavaly meghívta Szemzőék alkotását, Az élet vendége – Csoma legendáriumot. A vetítést követő beszélgetésben szó esett arról, hogy előbb fogant meg a zeneszerző–filmes képzeletében az opera ötlete, mint a filmé. Gutek csak ennyit mondott: „Csináld meg, és 2008-ban az operáddal nyitjuk a fesztivált!” Nem kérdezte, honnan kerül rá pénz, vállalta a világpremiert. Később a Varsói Magyar Kulturális Intézet és a Művészetek Palotája is csatlakozott támogatóként, október 24-én ugyanis a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lesz a magyarországi bemutató.
A Csoma című opera olyan kortárs mű, amely igénybe veszi közönsége figyelmét, de aki eltűri a primer fáradságot, abban óriási gondolati és érzelmi energiákat szabadít föl. A zenekari apparátus kicsi, tucatnyi zenészből áll, van, aki közülük énekes szólistaként is közreműködik. Szemző azokkal készült föl a premierre, akikkel évek óta együtt dolgozik. A film hangsávja egészíti ki az élő zenét, elektronikus hangszerek, például egy EWI (electronic wind instrument) és egy electronic hand percussion tűntek föl a kamaraformációban. (Bár elismerem praktikus voltukat, remélem, egyik sem váltja föl a hagyományos akusztikus hangszereket.) Szemzőnél a beszédhang is zene, hiszen tizennégy különböző nyelven vagy nyelvjárásban szólal meg egy-egy szövegrész. Ezek dallama és lüktetése mint zenei alap funkcionál. A vezérszöveget, Csoma történetét az egyik legismertebb színésznő, a Wajda-filmek hősnője, Krystyna Janda tolmácsolta Wrocławban, ihletetten, stílusosan és dallamosan, kiválóan játszva szöveg dinamikájával, persze Szemző figyelmes vezényletével. A sikeres lengyel verzió után kíváncsian várjuk, vajon a magyar előadás milyen többlettel szolgál.
Albert Mária /Wrocław
Gramofon Zenekritikai Műhely
