Enyhén foghíjas nézőtéren lépett fel a Mahler Kamarazenekar a Művészetek Palotájában. Kimagasló produkciót hallhattunk, talán az idei koncertévad egyik csúcsát.

Mahler Chamber Orchestra; Km.: Fazil Say (zongora), karmester: Daniel Harding,
március 30., Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Utólag csodálkozunk, hogy miért csak egy átlagosan jó hangversenyre voltunk felkészülve, hiszen a török Fazil Say az egyik leginnovatívabb mai pianista, a Mahler Kamarazenekar hosszú évek óta topzenekar, Daniel Harding pedig legalább egy évtizede késztet csodálkozásra: „nahát, milyen jó karmester!” Itt az ideje végre kimondani, hogy Harding napjaink jelentős dirigens-egyéniségeinek (nincs sok!) sorába lépett.

A műsor Schumann Genovéva-nyitányával kezdődött. Már az első hangok megmutatták, hogy mitől olyan keresett Harding és zenekara. A nyitány első része mintha egyetlen recitativo volna: hajlékony, rugalmas, kifejező, valódi beszédhangon elmondott monológ. A folytatásban pedig a német romantikus opera (Weber és a fiatal Wagner) hangja szólt, félreismerhetetlenül egyéni dialektusban. Jelentőségteljes, a drámai akcentusokat érvényesítő, ám mégsem túlpoentírozott; komoly, ám mégis oldott hangvételű tolmácsolást hallhattunk. Ugyanazokat az interpretációs erényeket csillogtatta itt meg Harding, amelyek az est második részét, Brahms III. szimfóniáját, különösen annak nyitótételét is oly emlékezetessé tették. A szimfónia kezdete nehezen utánozható módon vetítette elénk egy jeles férfiú szólásra jelentkező gesztusát. A folytatásban tapasztalt epikus lendület, a komoly tartalmak élvezetes tálalása, a szigorú felépítettség dacára is fesztelen tónus egészen egyedülállóvá tette Harding interpretációját. Ékesszóló könnyedsége stílusjegyként egyénítette muzsikálását; úgy véljük, hogy éppen e stílus révén vált a Mozart-operák egyik leginspiráltabb előadójává.

A keze alatt dolgozó zenekar pedig a legmozartibb együttes, mely az utóbbi években Budapestre látogatott. A zenekari hangzásnak és az összjátéknak nem volt olyan komponense, mely ne felelt volna meg a mozarti géniusz legszigorúbb követelményeinek. A hangzás árnyalatai, a karcsú szerkezet tapintható izomzata, az üde színek melankolikus távolsága, a lélegzés érzelmi telítettsége csodálatra méltó volt. Mindezek egyedülálló hátteret adtak Fazil Say produkciójához. Beethoven c-moll zongoraversenyét játszotta, s miközben bőven volt alkalmunk a mozarti erényekre ismételten rácsodálkozni, kétség sem fért hozzá, hogy a zenélés szelleme minden ízében beethoveni volt. Sőt, Say viselkedését a következő Beethoven-film rendezőjének is figyelmébe kell ajánlanunk. Say, amikor nem zongorázik, egy túlmozgásos, hajába túró, arcát vakarászó kamasz minden rendezetlenségét képes néhány másodpercbe sűríteni. Ha pedig gondolatai elrepítik, arcára sajátos, méla bambaság ül ki, inkább hasonlít egy hajnalban munkába siető, villamosablakon kibámuló péklegényre, semmint a múzsák kegyeltjére. Amikor viszont elkezd zongorázni, mintha hetekig tartó alfaállapotból ébredne, olyan koncentrált és tévedhetetlen hangokkal lep meg. Vérbeli muzsikus, minden pillanatban várja a zenekari visszajelzéseket, a zenekar pedig nem győz játékán csodálkozni. Az első tétel (saját) kadenciájában úgy tudott messze kerülni Beethoventől, hogy a mű szelleme sértetlen maradt. A lassú tétel álmodozó énekében, majd a finálé üdvözült életörömében Say és Harding egyesítette a párját ritkító eredetiséget a stílusossággal, az eleganciát a szertelenséggel. Feledhetetlen interpretáció volt. Egyszerűbben fogalmazva: ez interpretáció volt. Ráadásként Mozart híres C-dúr zongoraversenyének még híresebb F-dúr lassú tételét játszotta. Álomszerűen. A zenekar pedig minden hangjával igazolta mozarti kvalitásait.

Ám a nép még ekkor sem engedte pihenni a fáradt törököt, egy szóló-ráadást is kiharcolt magának. Fazil Say saját művét játszotta. E sorok írója abban a szerencsében részesült, hogy többször is járt Anatólia kies tartományaiban, s Say játékát hallgatva most felidéződtek a régi emlékek. Összefoglalva csak annyit mondhatunk, hogy Say kompozícióját egy komponista írta.

Molnár Szabolcs
Gramofon Zenekritikai Műhely

Gramofon

Elöl ül a masiniszta…

Valódi fesztiválprodukcióval lepték meg a közönséget a Budapesti Tavaszi Fesztivál második napján a szervezők és az alkotók. Bulinak indult az egész, a közönség egy nosztalgiavonaton érkezhetett és távozhatott. Ha volt is némi félreértés, vajon kinek a műve is szólal meg a Füstinek becézett Vasúttörténet Park egyik csarnokában, a Philemon és Baucis előadáson, a felnőtt publikum mégis készséggel változott kamasz lelkületűvé.

Gramofon

Nem különleges, csak házias funk-recept

Viszonylag rég hallottunk felőle, kicsit aggódtunk is érte (mert betegséggel küzd), de most megnyugodhattunk: Victor Bailey majdhogynem a régi. Műfajújító, mérföldkőállító szerepre nem vállalkozik, de ez nem is baj. A Millenáris Teátrum közönségét felvillanyozta az este, s minden bizonnyal sokan keresni fogják a néhány héten belül megjelenő új Bailey-lemezt.

Gramofon

Kempingezzünk Bartókkal?

Ha az volt a cél, hogy Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának a Budapesti Tavaszi Fesztiválon eljátszott verziójáról másnap is beszéljenek – nos, ez teljesült. De a várost nem az elragadtatás híre járta be. Pedig nálunk manapság „trendi” egy-egy felkapott művészt feltétel nélkül isteníteni. Mundruczó Kornél, a több díjjal elismert színész–rendező a hódolatra nem, de a diszkrétnél is hangosabb búúzásra is rászolgált volna.

Gramofon

Hideg–meleg nyitókoncert Joshua Bell-lel

Nehezen vettem rá magam, hogy elmenjek a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitóhangversenyére, és meghallgassam Joshua Bellt. Nemcsak az ötlettelen műsor, de a művész „sztársága”, népszerűsége is riasztott – aki ennyiek kedvence, komoly művész nem lehet. Tévedtem.

Gramofon

Őszinteséggel hitelesített hangjegyek

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Kocsis Zoltán nagy koncertet adott Bartók Béla születésnapján. Ám ezúttal a „nagyság” dimenziója a maga realitásában s nem elvont módon mutatkozott meg.

Földgázimport: a lengyelek leváltak a Gazpromról

Földgázimport: a lengyelek leváltak a Gazpromról

Ön is köztük volt? Már több mint 100 milliószor letöltötték az androidos játékot, a PUBG-t

Ön is köztük volt? Már több mint 100 milliószor letöltötték az androidos játékot, a PUBG-t

Brexit-patt: egy évvel meghosszabbítanák az átmeneti időszakot

Brexit-patt: egy évvel meghosszabbítanák az átmeneti időszakot

Így készül Amerika a Brexitre

Így készül Amerika a Brexitre

A ceglédi kislány apja szerint gyermekét baleset érte, nem erőszakolták meg

A ceglédi kislány apja szerint gyermekét baleset érte, nem erőszakolták meg

Nem nyomoz az ügyészség a magyarországi Microsoft korrupciógyanús ügyei miatt

Nem nyomoz az ügyészség a magyarországi Microsoft korrupciógyanús ügyei miatt