Haydn: Philemon és Baucis
Karmester: Konstantia Gourzi, rendező: Kovalik Balázs
március 21., Vasúttörténeti Park
(A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében)

Egy dízel- és egy gőzmozdony adta a díszletet; ezek jelezték, hogy nemcsak a technika, hanem a zenetörténet két különböző korszakával találkozik a nagyérdemű. A program Haydn Philemon és Baucis című, csak töredékesen fönnmaradt marionettoperáját ígérte. A „Papa” nyitánya után azonban, Az istenek tanácsa címmel, Konstantia Gourzi görög komponista és karmester kissé terjedelmes előhangja vezette be az előadást. A piros motorkocsi terében és tetején zajló isteni perpatvar arról tudósított bennünket, hogy már az idillinek tartott antik korban is csupa rémes vita zajlott érdemi cselekvés helyett. A hazai nézőt a szöveg az aznapi aktualitás miatt jól gyomorszájon találta, a külföldi az ékes magyar szózatokat és a feliratokat bizonyosan nem értette. De a hangsúlyokból nyilván megsejtette – több mint fél évtizede Berlinben került színre ez a verzió – e bevezető nem múló és valószínűleg egész Európára kiterjedő időszerűségét. Mivel Gourzi zenéje (ő vezényelte is az előadást) nem túl megterhelő, a prózai – bár musicalekben jártas – színészek (Hegedűs D. Géza, Kerekes Viktória, Orosz Ákos) számára nem jelentett komoly feladatot az énekbeszéd. Az énekeseknek is elég jól ment a „prózázás”. Miután a görög és római mitológia köznapiasított koktélját fölhörpintettük, a piros dízel, máv-nyelven szólva, „kijárt” a csarnokból.

Az átvezetőzene hangjaira – szintén Konstantia Gourzi munkája – egy gyermekkori álmokba illő kézihajtányon megérkezett Zeusz/Jupiter és hű kísérője, a tolvajok védelmezője, a hírnök-isten Hermész/Merkúr. Egy kiérdemesült gőzmozdony szolgált Philemon és Baucis, a síron túli szerelem és szeretet szimbolikus alakjainak kunyhójául. Ettől kezdve már Haydn muzsikája szólt a Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból alakult kamarazenekar kitűnő tolmácsolásában és Gourzi lényegre törő, árnyalt vezetésével. A szénrakást, a mozdonyvezetői fülkét vonta be a játékba Kovalik Balázs. A mindkét részben jelen lévő Boncsér Gergely, Érsek Dóra, Jenny Gábor, Hábetler András, Kálmán Péter és Kovács Annamária mellett, a Haydn-fejezetben Csavlek Etelkát és Gulyás Dénest – Philemon és Baucisként –, valamint Kiss Tivadart és Gál Gabit szerepeltette a rendező.

Nem tagadható, Csavlek és Gulyás első hangjain érezhető volt, hogy kicsit nehezen, talán drukkosan állnak „vágányra”. Ám néhány taktus után olyan magasrendű zenei kifejezéssel örvendeztették meg a hallgatót, ami bőven igazolta Kovalik választásának helyességét. Philemont és Baucist villámsújtotta fiuk, Aret és jegyese, Narcissa hamvai fölött búslakodva találja az isteni páros. Zeusz/Jupiter szállást kér és kap a pártól. Befogadják és megvendégelik őket, nem tudván, hogy épp a főisten villáma ölte meg a fiatalokat. Philemon és Baucis önzetlensége több jutalmat nyer, Aret és Narcissa életre kél. Gyönyörű kettőst énekelnek a túlvilágról visszatérők: Kiss Tivadar és Gál Gabi. Haydn ünnepi hangú, dicsőítő kórust komponált a mű végére, hercege bizonyosan ezt várta tőle. És mi sem bántuk, hogy ilyen jó hangulatban zakatoltunk vissza a Nyugati pályaudvarra.

Albert Mária
Gramofon Zenekritikai Műhely