A szabálysértést egy családtagom követte el, akire nem vagyok köteles terhelő vallomást tenni - az év végéig még meg lehet úszni ezzel a mondattal a büntetést gyorshajtásért vagy a tilosban parkolásért. A kormány - még parlamenti jóváhagyásra váró - tervei szerint januártól a közlekedési törvény módosítása nyomán úgynevezett objektív felelősség terhelné a gépkocsik üzemben tartóit az autójukkal elkövetett egyes szabálysértésekért. Így például a gyorshajtás, a tilosban parkolás, a tiltott áthajtás vasúti síneken vagy jelzőlámpán, illetve a kötelező haladási irány szabályainak megsértése miatt az üzemben tartónak (legyen az akár cég) akkor is fizetnie kellene, ha megvan a tényleges szabálytalankodó. Mentesülni az akár 300 ezer forintos büntetés alól csak akkor lehetne, ha a kocsit ellopták, és az üzemben tartó igazolja, hogy feljelentést is tett. Négy hónap lenne az átmenet: januártól csak figyelmeztetést postáznának, a bírságolás májusban kezdődne.
A kormányzati szigort - amelyet Gyurcsány Ferenc kormányfő a parlament őszi ülésszakának első napján jelentett be (HVG, 2007. szeptember 22.) - a kriminális közlekedési mutatókkal magyarázzák: évente több mint 1200 ember hal meg az utakon, és legalább 30 ezren megsérülnek. Van még legalább százezer "kreatív jogkerülő" is, aki a már idézett mondatnak köszönhetően kibújik a felelősségre vonás alól, teszik hozzá a hivatalos magyarázatok. A rendőrség éppen ezért évek óta javasolta az objektív felelősség bevezetését, amit az igazságügyi tárca alkotmányos aggályokra hivatkozva mostanáig elutasított.
Nem biztos azonban, hogy a kormánynak sikerült megtalálnia a hatásos és alkotmányos megoldást. Jogász körökben tiltakozást váltott ki a tervezet, mondván, alapelveket rúgna fel, és a közlekedési büntetési rendszer egészét ásná alá. Ma nem lehet ugyanis megbüntetni azt, aki nem követett el bűncselekményt vagy szabálysértést, s ugyanez a helyzet, ha a hatóság nem tudja rábizonyítani a tettet. Egy 1997-es alkotmánybírósági (AB) határozat is rögzítette, hogy szabálysértés miatt az elkövető akkor vonható felelősségre, ha cselekménye szándékos vagy gondatlan, és a bizonyítási teher - a büntetőeljáráshoz hasonlóan - a hatóságokat terheli. Egy cég vezetőjének objektív felelősségét előíró szabállyal kapcsolatban az AB kimondta: az indokolatlanul csökkenti a hatóság felderítési, bizonyítási kötelezettségét.
Ellenérv a javaslattal szemben az is, hogy nem lenne visszatartó ereje, ha nem az kapná a büntetést, aki elkövette a szabálysértést. Valójában őt is büntetnék, csak neki nem fizetnie kellene, hanem például elveszik a jogosítványát. Aggályai Bánáti Jánosnak, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének is vannak, aki az Inforádióban megállíthatatlannak nevezte a kormány gondolatmenetét, amely alapján holnap már ittas vezetésért is felelős lehet az, aki kölcsönadta a barátjának a kocsiját. Bánáti szerint ezért biztos, hogy az AB elé kerül majd a javaslat. Ebben egyetért vele a javaslatot jegyző kormánybiztos, korábbi igazságügyi államtitkár, Kondorosi Ferenc. Ő azonban úgy véli, a lapzártánk után beterjesztendő törvényjavaslat kiállja majd az alkotmányossági próbát, mivel szükségszerű és arányos megoldást tartalmaz.
Mindez korántsem egyértelmű. A tilosban parkolás esetén az arányosság sérülne, a traffipax utáni azonnali bírságolás a szükségszerűséget kérdőjelezi meg. "Új jogintézmény, de van olyan kör, amelyben megengedhető. Jelen esetben az emberi élet súlyos veszélyeztetése indokolja" - magyarázta a HVG-nek a kormánybiztos. Hozzátette, a jogalkotó felelőssége, hogy megtalálja a megoldást. A tervezet kidolgozásakor Kondorosi elmondása szerint abból indultak ki, hogy kétfajta szabálysértés létezik: közigazgatási és kriminális jellegű, s az előbbiek esetén állna fenn az üzemben tartó felelőssége. Az ittas vezetésnél ezért fel sem vetik az autótulajdonos büntetését. A kettős büntetéssel kapcsolatban pedig Kondorosi azt közölte, az objektív felelősség lényege, hogy valaki álljon helyt, a kormány ugyanis a jövőben nem partner az össznépi hazudozásban.
