Tisztelt Érdeklődő Állampolgár! Köszönöm megtisztelő érdeklődését a Gripen International ellentételezési ügyéről, amellyel kapcsolatban az utóbbi időben több hasonló megkeresés is érkezett hozzám" - így kezdődik a gazdasági tárca honlapján közzétett, Bajnai Gordon miniszter által jegyzett levél. Kíséretében olvasható a 2001-es, illetve 2003-as szerződés a Gripen vadászgépek beszerzésének ellentételezéséről (vagyis arról, hogy a szállító a fizetéstől függetlenül milyen magyarországi beruházásokat, beszerzéseket vállal), valamint az ellentételezés általános szabályai, illetve az a lista, amelyből kiderül, mely honi cég milyen mértékben vette ki a részét a teljesítésből.

A miniszteri kísérőlevél idézett része ugyanakkor nem mentes az iróniától. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ugyanis két hete kampányt indított, hogy az érdeklődők a Bajnainak írt elektronikus levélben követeljék az adatok nyilvánosságát, s állítólag több száz e-mail érkezett a miniszter címére. Másrészt ez már csak az utolsó csepp volt a pohárban, miután az Origo hírportál újságírója a TASZ segítségével pert indított azért, hogy megismerhesse a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) ellentételezési bizottságának ez ügyben hozott döntéseit. A másodfokon jogerőssé vált és az NFGM-et közzétételre kötelező ítélet nyomán közölt adatok mindenesetre nem szolgálnak mellbevágó információkkal. A listán többnyire itt működő svéd cégek szerepelnek, s közöttük a Jászberényben, illetve Nyíregyházán gyárat építő Electrolux viszi a prímet, megelőzve a szintén svéd érdekeltségű Ericsson Magyarország Kft.-t és Dometic Zrt.-t (lásd táblázatunkat). Az persze továbbra is kérdés, mindehhez miért kellett a svéd Gripen International engedélye és cége, a Saab-Gripen Hungary Kft. adatszolgáltatása, amikor az ellentételezési szerződés a nyilvántartást az ellentételezési bizottság feladatává teszi. Az sem világos, mit "fogad be" a fenti testület, illetve mit utasít el mint ellentételt. A tárca korábban említést tett például az Orion Electronics Budapest Kft.-ről mint teljesítőről, a befogadó döntést azonban, mint kiderült, utóbb a bizottság - ki tudja, miért - visszavonta. Másrészt a mi mennyi kérdése is bizonytalan lehet. Az ellentételezés mértékét a beszerzési ár arányában adják ugyan meg (a mintegy 200 milliárd forintos Gripen-ügylet esetén ez 110 százalék), a döntéshozó testület azonban eltérő szorzószámmal kalkulálhat, és egy technológiailag Magyarország számára különösen becses beruházásnál a "névérték" többszöröse is lehet a szorzószám.

Az NFGM mostani döntése nyomán - ha csak ideig-óráig is - elhalkultak a Gripen-beszerzéssel kapcsolatos kritikus hangok. A közzétételt követő napig mindenképpen, akkor érkezett ugyanis Magyarországra Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő, így Gyurcsány Ferenc a látogatás kapcsán kijelentette, hogy a Gripen-beszerzéshez kapcsolatos szerződések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Úgy tűnik, elégedett a Gripen International is. Már csak azért is, mert Magyarországon a helyi bűnüldözők - Ausztriával, Svájccal, Nagy-Britanniával és Svédországgal ellentétben - eddig nem firtatták a brit British Aerospace céggel közösen értékesített Gripenjeik eladásának körülményeit (HVG, 2008. október 11.). A kifejezetten az ellentételezés koordinálására 2003-ban létrehozott Saab-Gripen, úgy tűnik, megmarad, sőt bővíti profilját: idén nyáron vette fel tevékenységei közé egyebek mellett az oktatást kiegészítő tevékenységet, a konferenciaszervezést, sőt például a divat- és formatervezést, illetve az adósságbehajtást is.

A jelenleg futó, összesen egytucatnyi ellentételezési ügylet értéke együttesen sem ér fel a Gripen-projektével. A második legnagyobb, a harcászati rádiókat gyártó norvég Kongsberg céggel kötött 44 milliárd forintos ügylet esetén például az az akadály, hogy a Magyar Honvédség kevesebb rádiót vesz át a tervezettnél, így a Kongsberg gazdaságossági okokból elállt attól a vállalástól, hogy Magyarországon gyártóbázist hozzon létre. "A tárgyalások most azon folynak, hogy mi legyen helyette" - mondta a HVG-nek Szabó Sándor, az NFGM befektetési és védelemkoordinációs főosztályának vezetője. Ugyancsak a honvédségi pénzszűke lassítja a Rába Járműipari Kft. teljesítését (itt a szállítandó gépjárművekbe beépített importalkatrészekre vonatkozik az ellentételezés).

Vannak ugyanakkor zökkenőmentes ügyletek is: a VIV Zrt. már befejezte a kecskeméti és a pápai repülőtér leszállítóberendezéseinek felszerelését, a rakétagyártó amerikai Raytheon egy körülbelül 4 milliárd forintos beruházással Nyírteleken alakít ki javítóbázist a Gripenekhez vett Maverick rakéták számára. A kommunikációs eszközöket gyártó német Rohde & Schwarz pedig már körülbelül 2 milliárd forintért létre is hozta - pontosabban Ausztriából ide telepítette - regionális karbantartó központját. Hasonlóan sikeres a lézeres célmegjelölő berendezések itteni gyártása, ahol a német Zeiss Optronics kapacitást bővít. Partnere, az izraeli Rafael a kutatás-fejlesztésben és a betanításban jeleskedik. Ugyancsak a k+f-ben működik együtt a Szegedi Tudományegyetem és cége, a Hilase egy finn felsőoktatási intézménnyel és céggel.

Nagyobb beszerzési programok híján a klasszikus ellentételezési megaprojektekre nincs lehetőség. Kivételt képeznek az olyan védelmi programok, ahol a magyar állam befizetéseit ipari kooperáció révén lehet kompenzálni. Erre példa a NATO AWACS programban való magyar részvétel, ahol a fejlesztési és karbantartási feladatokhoz való magyar anyagi hozzájárulást magyar cégeknek adott szoftverfejlesztési megrendelések és egy 13 magyar repülőgép-ipari cégnek nyújtott minőségbiztosítási képzés és minősítési rendszer bevezetése révén sikerült ellentételeztetni.

Az ilyen ügyletek évei lehet, hogy meg vannak számlálva. "Két irányból jön az ellenszél" - magyarázta Szabó Sándor, utalva arra, hogy a verseny szabadságára hivatkozva az Egyesült Államok és az Európai Unió is fúrja az úgynevezett offset-konstrukciókat. Az EU-nak mindenesetre látványosan megbukott a szabályokat egységesíteni akaró szándéka, ehelyett egy etikai kódex, amolyan kívánságlista született, amely azonban tartalmazza például azt, hogy az ellentételezés mértéke nem lehet magasabb 100 százaléknál. Magyarország mind ez idáig nem írta alá a kódexet, a határidő jövő májusban jár le.

TÖMÖRY ÁKOS