Nincs gáz
Engedély nélküli gázkereskedelem miatt is bírsággal sújtották az egykori OTP Trade-et, amelyet – mint múlt heti számunkban írtuk – 10 milliárdos áfacsalás gyanújával folytatott nyomozás is érint.
„Az OTP Bank Ellenőrzési Igazgatósága 2007 augusztusa és októbere között átfogó vizsgálatot végzett az 50 millió forint alaptőkéjű OTP Trade Kft.-nél. A minden részletre kiterjedt belső vizsgálat gazdálkodási hiányosságokat tárt fel, amelyek a kft kárára történtek. Az OTP Bank megtette a szükséges munkajogi, társasági jogi lépéseket, a visszaélések, egyebek mellett hűtlen kezelés, csalás és csődbűntett gyanúja miatt büntető feljelentést tett” – áll az OTP Bank múlt heti közleményében. Ez a HVG kérdésére készült, de minden más, az áfacsalásról cikkünk nyomán érdeklődő sajtószerv is ezt a választ kapta, hangsúlyozva, hogy a hatósági eljárások érdekében a bank nem kíván semmi többet közölni.
A viszonylag kevés hivatalos információ alapján annyit lehet tudni, hogy a pénzügyőrök 10,3 milliárd forintos elkövetési értékű bűncselekmények miatt nyomoznak a számlázási láncolatban részt vevő kisebb cégek, valamint az áfa-előfinanszírozást végző OTP Trade Kft. két volt vezetője ellen. Az OTP közleménye azt sugallja, hogy a pénzintézet – amelynek szerves részeként, gyakorlatilag kereskedelmi főosztályaként működött az OTP Trade Kft. – maga derítette fel a visszaéléseket, tett büntető feljelentést, és a vétkeseket is elbocsátotta.
A fő gond ezzel a közleménnyel, hogy a rendelkezésre álló más információk szerint nem igaz. Az OTP Trade korábbi ügyvezetője, Kozár László érintettként állítja, hogy az OTP Bank rájuk, volt munkatársaira próbálja tolni a felelősséget, noha éppen a közleményben is szereplő belső ellenőrzés még mindent rendben lévőnek, szabályosnak talált, a feljelentést így értelemszerűen nem az OTP Bank tette. Ezt a verziót támasztja alá a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészségtől származó tájékoztatás is. Mint Skoda Gabriella szóvivő a HVG kérdésére írta, „a csalás és adócsalás miatt K. László és társai ellen folyamatban lévő bűnügyben a nyomozás nem az OTP Nyrt. feljelentése alapján indult”. Ráadásul a vádhatóság nyilvántartásában nem is található olyan büntetőügy, amely milliárdos elkövetési értékű csalás, hűtlen kezelés vagy csődbűntett miatt, az OTP Bank Nyrt. vagy akár az OTP Trade Kft. feljelentése alapján indult volna. További adalék, hogy – legalábbis Kozár László állítása szerint – munkajogi szankcióról sem lehet beszélni, mivel az OTP Trade-től ő közös megegyezéssel, s nem munkáltatói felmondással vált meg.
Az a 2008. végén, az áfacsalás nyomozásának megkezdése után TradeNova névre átkeresztelt OTP Trade Kft. mérlegeinek kiegészítő mellékleteiből és a Deloitte könyvvizsgálói záradékaiból is kiderül, hogy a társaságnál már 2006–2007-ben is akadtak gondok. A 2006-os mérleget különböző hibák miatt utólag módosítani is kellett, de a nyereséget tekintve az még egészen jó év volt 568 millió forintos adózás előtti eredménnyel. A következő, 2007-es év viszont 1 milliárd 685 millió forintos veszteséget hozott.
Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi okozta a jókora veszteséget, de vannak olyan feltételezések, hogy az áfacsalásos ügyben nem szereplő egy-két partner csalárd csődje úsztatta el a mérleget. A mérlegeket böngészve feltűnő, milyen nagy mértékben függött az OTP Trade egy meg nem nevezett ügyfelétől, amelytől például 2007-ben teljes árbevételének 44 százaléka, 29,7 milliárd forint származott, míg a társaság eszközeinek 34 százalékát tette ki az a 11,6 milliárd forintnyi előleg, amit ugyanennek a partnernek folyósított természetes földgáz vásárlására.
Az OTP Bank igyekezett eltitkolni e stratégiai partner kilétét, azt írva, hogy „a TradeNova gázkereskedelemmel kapcsolatos ügylete megfelelő jövedelem realizálása mellett lezárult (...), a kereskedelmi partner megnevezésére a banktitok betartása miatt nincsen mód”. Egy dolog, hogy két kereskedelmi vállalkozás egymás közti kapcsolata legfeljebb üzleti titok lehet, nem a fokozottabban védett banktitok, sokkal fontosabb viszont, hogy a Magyar Energia Hivatal (MEH) nyilvános, mindenki számára hozzáférhető 158/2007. számú határozatában 5 millió forint bírsággal sújtotta az OTP Trade-et engedély nélkül végzett földgáz-kereskedelmi tevékenység miatt.
A határozatból kiderül az ugyancsak 5 millió forintra büntetett titokzatos partner kiléte is: ez az ukrán hátterű Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft., az EMFESZ. A partneri kapcsolatról szóló információt az EMFESZ-nél is megerősítették, hozzátéve, zökkenőmentes és sikeres volt a kapcsolatuk az OTP Trade-del, ami idén áprilisig tartott, ennek mértékéről viszont nem kívánnak tájékoztatást adni. A MEH-határozatból – amelyet az EMFESZ nem támadott meg bíróság előtt, s befizette a kiszabott büntetést – az derül ki, hogy a jogsértő állapot 2006. október 6-ától 2007 márciusáig állhatott fenn, ezalatt az EMFESZ Kft. visszavásárlási megállapodás szerint 119 millió köbméter földgázt vásárolt az OTP Trade Kft.-től.
Az EMFESZ ukrajnai fő tulajdonosáról, Dmitrij Firtasról általában nem a leghízelgőbben ír a sajtó, hol Vlagyimir Putyin, hol az oroszokkal konfrontálódó ukrán államfő, Viktor Juscsenko bizalmasának minősítik. Az is közismert, hogy közös cége volt az egy ideig Magyarországon élő, maffia-bűncselekményekkel gyanúsított „keresztapával”, Szemjon Mogiljeviccsel (HVG, 2009. január 17., április 11.). Az mindenesetre tény, hogy az EMFESZ a magyar gázpiacon már 23 százalék körüli részesedéssel bír, s immár az orosz Gazprom is stratégiai tulajdonosa.
Csak találgatni lehet, miért érezte ezt a kapcsolatot az OTP Bank Nyrt. vezetése olyan kényelmetlennek, hogy igyekeztek a nyilvánosság elől eltitkolni. Mindenesetre a tőzsdei cégeket, különösen a magyar piac egyik legfontosabb szereplőjének számító OTP-t pontosan a transzparencia érdekében komoly tájékoztatási kötelezettség terheli. Ezzel se a banktitokra való indokolatlan hivatkozás, se egy büntetőeljárásban az ügyészségével ellentétes információ nyilvánosságra hozása nem tűnik összeegyeztethetőnek. A HVG ezzel kapcsolatos, írásos megkeresésére lapzártánk után jött meg a nehezen értelmezhető válasz. Ebben az OTP megerősíti, hogy a 2007-es belső vizsgálat nyomán büntetőfeljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. „Az OTP Bank tehát a feljelentést az előbbi konkrét ügyekben tette meg, s ezek ismeretei szerint nincsenek összefüggésben a (...) VPOP által vizsgált egyéb ügyekkel.”
FAHIDI GERGELY