A hatékony olvasási technika a megértésről szól, nem a sebességről

A hatékony olvasás nem a gyors olvasásról szól. Ha megpróbálod az olvasási sebességedet gyorsabbra fokozni, csökken a szövegértésed.

Olvasási sebességed a szókincs és a háttérismeretek fejlesztésével növelheted. Ez azonban nem jelenti, hogy képes leszel végtelen gyorsasággal olvasni, mert az elérhető sebességnek van egy felső határa.

A kutatások szerint az emberek kevesebb mint egy százaléka tud percenként 400 szónál többet olvasni anélkül, hogy az a szövegértés rovására menne. A legtöbb ember esetében a normál szövegek olvasási sebessége percenként 100–300 szó körül mozog.

Szerezz áttekintést a szövegről!

Sokkal könnyebb kirakni egy nagy puzzle-t, ha előzőleg láttad, hogyan kell kinéznie az egész képnek. Ugyanígy az agyadnak is könnyebb feldolgoznia az olvasottak összes részletét, ha korábban már gyors áttekintést szerzett róla. Mielőtt elkezdenél figyelmesen elolvasni egy szöveget, szánj néhány percet az összegzés, a tananyag célkitűzése, a fejezet végén található kérdések, a címsorok, a képek és a félkövérrel kiemelt kulcsszavak, mondatok áttekintésére.

Milyen az összkép? Hogyan épül fel a szöveg? Talán úgy érzed, nem sokat tanulsz egy ilyen gyors áttekintésből, de a lényeg, hogy egy keretrendszert kapj, amiben elhelyezheted a részleteket, amikor később normális sebességgel végigolvasod majd az adott szöveget. Ha olvasás közben bármikor úgy érzed, hogy elvesztél a részletekben, emeld fel a tekinteted, majd nézz rá újból nagy vonalakban a szövegre, hogy áttekinthesd, és emlékeztesd magad az összképre.

Kerüld a passzív olvasást!

Tegyük fel, hogy úgy döntesz, megtanulod egy információbiztonságról szóló könyv egyik fejezetének tartalmát. Olvasás közben sárga szövegkiemelőt használsz a fontosnak ítélt kulcsszavak, gondolatok megjelöléséhez. Ettől úgy érzed, hogy olvasás közben aktívan feldolgozod a szöveget. Aztán még egyszer elolvasod a fejezetet, és észreveszed, hogy a tartalma most már ismerősnek tűnik. Akkor ez azt jelenti, hogy amit olvastál, tényleg megragadt az emlékezetedben?

Ez nem ilyen egyszerű. Amikor fontos tartalmat emelsz ki egy filccel, az agy bizonyos, mozgással kapcsolatos területeit aktiválod. Ezért érzed úgy, hogy aktívan tanulsz. Azonban a kézmozdulataid által, amelyek a szövegkiemelő filcet irányítják, és az agy mozgásközpontjait aktiválják, nem tanulod meg jobban a tananyagot. Más szóval a szöveg bizonyos részeinek kiemelése passzív cselekvés – legalábbis a tanulás szempontjából. Nem sokat segít abban, hogy erős idegi kapcsolatok és láncok alakuljanak ki a hosszú távú memóriádban.

Amikor egy szöveget közvetlenül az első olvasás után újraolvasol, a tartalom is ismerősnek rémlik, és ez a mély tanulás hamis érzését keltheti benned. A szavak ismerősebbnek tűnnek, de valójában nem tanultad meg igazán, mit jelentenek. Az idegsejtjeid nem kényszerültek arra, hogy új kapcsolatokat hozzanak létre. Ha újra el szeretnél olvasni egy fejezetet, várj legalább egy-két napot, és ne felejtsd el kiegészíteni aktívabb tanulási módszerekkel.

Teszteld magad!

Az egyik legjobb módja annak, hogy többet tanulj abból, amit olvasol, ha aktívan előhívod a memóriádból az információt, azaz teszteled, meghallgatod magadat. Ha hallod magad, az nemcsak abban segít, hogy jobban emlékezz az olvasott szöveg tartalmára, hanem a jobb megértéshez is hozzájárul.

Egy tanulmány a többszöri újraolvasást az önmeghallgatással összehasonlítva arra az eredményre jutott, hogy az öntesztelés technikáját alkalmazó diákok egy héttel később 25 százalékkal többre emlékeztek a kérdéses tananyagból. Egy másik tanulmány szerint az egyszer elolvasott tananyag egyszeri felidézésével a hallgatók kétszer annyira, míg a többször megismételt önmeghallgatás után 400 százalékkal (!) többre emlékeztek az anyagból, mint azok a diákok, akik csupán egyszer olvasták végig a szöveget.

Így alkalmazd az önmeghallgatást olvasás közben: olvass el egyoldalnyi szöveget normál sebességgel, és próbáld meg kiszűrni a legfontosabb pontokat. Ezután emeld fel a tekinteted a szövegről, és mondd fel magadnak vagy írd le ezeket a kulcsfontosságú gondolatokat. Ha nem megy, olvasd el újra a szöveget. Érdemes másnap újra tesztelned magadat, hogy ellenőrizd, mennyi információt sikerült átvinned a hosszú távú memóriába.

Gondolkodj a szövegen!

Az olvasottak mélyebb megértéséhez elengedhetetlen, hogy aktívan gondolkodj azon, amit olvasol, és olyan dolgokkal kapcsold össze, amiket már ismersz. Ezt sokféleképpen megteheted. Időnként állj meg, gondold végig a szöveget, és próbáld meg saját szavaiddal összefoglalni az olvasottakat. Magyarázd el magadnak, vagy keress valakit, akivel megbeszélheted az olvasottak tartalmát.

Válaszolj a szöveggel kapcsolatos kérdésekre. Ha szakszövegeket olvasol, oldd meg a kapcsolódó feladatokat. A szövegről való aktív gondolkodás ezen módjai nemcsak a jobb megértéshez járulnak hozzá. Az olvasás közbeni aktív gondolkodás megkönnyíti a tartalom megjegyzését, mivel a memorizálás és a megértés kéz a kézben járnak.

Az aktív olvasás egy kiváló módszere: az annotáció

A szöveg olvasás közben történő annotálása, azaz rövid megjegyzésekkel és kérdésekkel ellátása remek módja az aktív olvasásnak, és egyben megkönnyíti a szöveg későbbi áttekintését és feldolgozását. Amennyiben képernyőn olvasol egy dokumentumot, használhatod az olvasóprogram beépített eszközét, ha papíron olvasol, a jegyzeteket közvetlenül a margókra, post-it lapokra vagy egy külön lapra írhatod fel. Ezeket érdemes lejegyezned:

- A legfontosabb gondolatok.

- A különböző fogalmak közötti összefüggések.

- A legfontosabb bekezdések összefoglalása.

- Saját példák vagy más forrásokra hivatkozások.

- Olyan dolgok, amelyeket nem értesz, vagy pontosításra szorulnak a számodra.

- Lehetséges vizsgakérdések.

Amikor megjegyzésekkel látsz el szövegeket, az a legfontosabb, hogy a saját szavaiddal fogalmazd meg a jegyzeteket. Ez hozzájárul a tartalom sokkal mélyebb megértéséhez és feldolgozásához, mint ha egyszerűen csak kimásolnád a szövegben foglaltakat.

Hogyan kezelj nagy mennyiségű szöveget?

HVG Könyvek

Ha felsőoktatási intézményben tanulsz, és rád zúdul a hatalmas tananyag, kérj segítséget az oktatótól vagy egy diáktársadtól, aki az előző szemeszterek valamelyikében végezte el a tárgyat, hogy mely olvasmányokat érdemes kötelezőnek, ajánlottnak vagy kiegészítőnek tekinteni. A legfontosabb fejezetek és az egyes fejezeteken belüli legfontosabb részek beazonosításával rengeteg időt takaríthatsz meg.

Ha még ezek után is túl sok az anyag, érdemes szétbontani magatok közt a többi hallgatóval, majd megosztani egymással az egyes részekből készült jegyzeteket és összefoglalókat. Ha nehezen érted meg a szövegben szereplő magyarázatokat, nézz utána, hogy találsz-e egyszerűbb szövegeket ugyanarról az anyagrészről. Kérdezd meg egy barátodat vagy ismerősödet, hogy el tudja-e magyarázni neked.

A fenti cikk a Szuperagy című könyv szerkesztett részlete.

Túl sok időt töltesz tanulással, de a végeredmény kiábrándító? Nehezen emlékszel vissza arra, amit olvastál? Gyakran elkalandozik a figyelmed, és unalmasnak találod az anyagot? Ha mindez igaz rád, a Szuperagy című könyv neked szól. A kötet szerzői, Barbara Oakley és Olav Schewe az idegtudomány és a kognitív pszichológia meglátásaira segítenek fejleszteni és javítani tanulási képességeinket. A könyvet itt rendelheted meg kedvezménnyel.