Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"9327c6eb-ac03-4a81-8cbd-95685337eeee","c_author":"László Ferenc","category":"cegauto","description":"Alaphelyzetben egy meglepően komfortos és egész tágas sportkupé a 6 hengeres szívű Mercedes-AMG CLE 53, mely igény szerint bármikor megvadítható és élvezetes kanyarvadászatra fogható. Teszten a magyar kéz által rajzolt CLE csúcsmodellje.","shortLead":"Alaphelyzetben egy meglepően komfortos és egész tágas sportkupé a 6 hengeres szívű Mercedes-AMG CLE 53, mely igény...","id":"20250510_skizofren-elmenygep-mercedes-amg-cle-53-sportkupe-teszt-velemeny","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/9327c6eb-ac03-4a81-8cbd-95685337eeee.jpg","index":0,"item":"c5a7d56f-721d-4d41-a64b-673922f38690","keywords":null,"link":"/cegauto/20250510_skizofren-elmenygep-mercedes-amg-cle-53-sportkupe-teszt-velemeny","timestamp":"2025. május. 10. 07:21","title":"Skizofrén élménygép: teszten a finoman kemény Mercedes-AMG CLE 53 sportkupé","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1fd7ff39-3728-4d0b-bf7c-443c404a7fe2","c_author":"Földes András","category":"360","description":"Az amerikai film nagyon átalakult az utóbbi évtizedekben. Észrevette, hogy egyre kevesebb a pozitív hős? Megmutatjuk, miért volt kellemes a mozi a világháború után, és hogyan tűnt el a határ a hazugság és a valóság közül. Földes András az amerikai film meglepő evolúciójáról.","shortLead":"Az amerikai film nagyon átalakult az utóbbi évtizedekben. Észrevette, hogy egyre kevesebb a pozitív hős? Megmutatjuk...","id":"20250510_Hogyan-josolhatta-meg-Hollywood-Trump-eljovetelet","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1fd7ff39-3728-4d0b-bf7c-443c404a7fe2.jpg","index":0,"item":"1c98bbff-292a-419d-a878-3ac6df2c69b4","keywords":null,"link":"/360/20250510_Hogyan-josolhatta-meg-Hollywood-Trump-eljovetelet","timestamp":"2025. május. 10. 18:00","title":"Hogyan jósolhatta meg Hollywood Trump eljövetelét?","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1c8ff10f-dbf5-4864-9470-fee50161602d","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Szerintük a férfi tevékenysége „nagy mértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását”.","shortLead":"Szerintük a férfi tevékenysége „nagy mértékben veszélyeztette hazánk szuverenitását”.","id":"20250510_TEK-es-videoval-erositette-meg-a-kormany-hogy-kemkedessel-vadolt-ukrant-fogtak-Budapest-belvarosaban","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1c8ff10f-dbf5-4864-9470-fee50161602d.jpg","index":0,"item":"9fef5c7a-f621-4118-aadb-226c4e811683","keywords":null,"link":"/itthon/20250510_TEK-es-videoval-erositette-meg-a-kormany-hogy-kemkedessel-vadolt-ukrant-fogtak-Budapest-belvarosaban","timestamp":"2025. május. 10. 13:15","title":"TEK-es videóval erősítette meg a kormány, hogy kémkedéssel vádolt ukránt fogtak Budapest belvárosában","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"db80b712-63b6-4725-b0e2-8ee0fa568876","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"Nem mellesleg félmérföldön is a leggyorsabb a világon. ","shortLead":"Nem mellesleg félmérföldön is a leggyorsabb a világon. ","id":"20250508_rekordot-dontott-a-Koenigsegg-Jesko","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/db80b712-63b6-4725-b0e2-8ee0fa568876.jpg","index":0,"item":"e9fa338f-439c-41bf-a49d-a3e593d549f7","keywords":null,"link":"/cegauto/20250508_rekordot-dontott-a-Koenigsegg-Jesko","timestamp":"2025. május. 11. 08:11","title":"Gyorsabb 100–200-ra, mint 0–100-ra: újabb rekordot döntött a Koenigsegg Jesko","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b279c207-1263-416d-ba73-338621742876","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"Különben az fog történni szerinte, mint a harmincas évek végén.","shortLead":"Különben az fog történni szerinte, mint a harmincas évek végén.","id":"20250510_Lazar-Janos-masodik-vilaghaboru-aldozatok-kampany-Ukrajna-EU-csatlakozas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b279c207-1263-416d-ba73-338621742876.jpg","index":0,"item":"64155dd8-3f84-48ad-a626-961b1016d69e","keywords":null,"link":"/itthon/20250510_Lazar-Janos-masodik-vilaghaboru-aldozatok-kampany-Ukrajna-EU-csatlakozas","timestamp":"2025. május. 10. 08:32","title":"Lázár János a második világháború áldozatainak emlegetésével próbál szavazatokat gyűjteni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a04997be-d90a-49a8-9179-2536e9e995a1","c_author":"HVG","category":"360","description":"Több okból sincs elég energiatermelő kapacitás az országban. ","shortLead":"Több okból sincs elég energiatermelő kapacitás az országban. ","id":"20250510_hvg-Calik-Holding-Calik-Enerji-Ansaldo-gazuzemu-eromu-Tiszaujvaros-MVM-Status-Kpria-Meszaros-Lorinc","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a04997be-d90a-49a8-9179-2536e9e995a1.jpg","index":0,"item":"2047bbac-f8c8-484d-bccf-46ad65cd9fb3","keywords":null,"link":"/360/20250510_hvg-Calik-Holding-Calik-Enerji-Ansaldo-gazuzemu-eromu-Tiszaujvaros-MVM-Status-Kpria-Meszaros-Lorinc","timestamp":"2025. május. 10. 08:00","title":"Törökökkel, franciákkal és Mészáros Lőrinccel épülhetnek a Paks II.-pótló gázerőművek","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cf445556-bc0d-4637-a7ee-8c996982ddbe","c_author":"Fülöp István","category":"kkv","description":"A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szövetség elnöke szerint nincs semmilyen gazdasági, társadalmi kényszerűség, ami indokolná az árrésstop kiterjesztését a drogériai termékekre.","shortLead":"A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szövetség elnöke szerint nincs semmilyen gazdasági, társadalmi kényszerűség, ami...","id":"20250511_OKSZ-kozak-tamas-arresstop-drogeria","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cf445556-bc0d-4637-a7ee-8c996982ddbe.jpg","index":0,"item":"26ac561f-ee79-4fee-a842-0f2be27c1ee6","keywords":null,"link":"/kkv/20250511_OKSZ-kozak-tamas-arresstop-drogeria","timestamp":"2025. május. 11. 10:12","title":"OKSZ: az árrésstop miatt senki nem fog heti egy tubus fogkrém helyett kettőt használni","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"c469123b-3633-4926-8e4b-2e3a6a35cb90","c_author":"Dobszay jános, Gergely Márton, Riba István ","category":"360","description":"Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más politikusokkal szemben végigvitt lejáratási technikák ezúttal nem működnek, ezzel azonban még korántsem ürült ki Orbán Viktor eszköztára, kérdés, hogy meddig kész elmenni. Közben a Tisza visszalő: most éppen azt teregette ki, hogy a békepártiságát évek óta sulykoló Fidesz már 2023-ban „átállt a háború felé vezető út nulladik fázisára.”","shortLead":"Töméntelen pénzt költött már a propaganda Magyar Péter-ellenes kampányokra – látható eredmény nélkül. A korábban más...","id":"20250510_hvg-magyar-peter-lejaratasa-orban-viktor-jogi-eszkozok-propaganda-tisza-kommunikacio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/c469123b-3633-4926-8e4b-2e3a6a35cb90.jpg","index":0,"item":"9836bac1-66b9-495a-b430-a388ef28f4fe","keywords":null,"link":"/360/20250510_hvg-magyar-peter-lejaratasa-orban-viktor-jogi-eszkozok-propaganda-tisza-kommunikacio","timestamp":"2025. május. 10. 07:00","title":"A Tisza elleni háború sokadik fázisa: a Fidesz-propaganda golyói nem fogtak Magyar Péteren, jön a jogi nehéztüzérség","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A filozófusok és a tudósok hosszú időn át vitát folytattak arról, hogy az emberi lények „természetüknél fogva” agresszívek vagy „természetüknél fogva” barátságosak. Részlet Joshua Aronson és Elliot Aronson A társas lény című könyvéből.
Miután megszülettek Charles Darwin zseniális felfedezései, és a viselkedés megértését célzó kutatásokban az evolúciós megközelítés teret nyert, az inga a „természeténél fogva agresszív” oldal felé lengett ki. E felfogás szerint az agresszió – az egyének és a csoportok között egyaránt – hasznos és szükséges a túléléshez, mivel a mások feletti dominanciával és mások bántásával az emberek hatékonyan tudnak hozzájutni az erőforrásokhoz és a szexuális partnerekhez.
Más tudósok azonban szkeptikusak voltak. Az antropológus Ashley Montagu szerint az evolúciós elmélet túlzott leegyszerűsítése és félreértelmezése azt a téves elképzelést plántálta az átlagemberbe, hogy a konfliktus azért gyakori, mert szükségszerű, ez természeti törvény. Montagu szerint ez a nézet csupán kényelmes kifogás, amellyel a gazdag iparosok igazolhatják a munkások kizsákmányolását − az élet végső soron harc, így természetes, hogy a legerősebb és legagresszívabb marad életben. Montagu ennek az érvelésnek a veszélyét abban látta, hogy önbeteljesítővé válhat, és oda vezethet, hogy figyelmen kívül hagyjuk vagy lekicsinyeljük a nem agresszív és nem versengő viselkedés egyértelmű értékeit a túlélés szempontjából.
Több mint száz évvel ezelőtt az orosz tudós és társadalomjobbító reformer, Pjotr Kropotkin – egy arisztokrata család hercegi sarja – arra a következtetésre jutott, hogy az együttműködés és a kölcsönös segítség a legtöbb élőlény esetében a túlélés szempontjából nagy értékkel bír. Meg kellett tanulnunk együttműködni annak érdekében, hogy csoportokban élhessünk – írta −, és sok társas lényhez hasonlóan az agresszív hajlamok mellett mi is kifejlesztettünk egy sor, a társas létet elősegítő hajlamot is. Kropotkin elképzeléseiről jórészt nem vettek tudomást, feltehetően azért, mert nem illettek a kor vérmérsékletéhez, vagy ellentmondtak az ipari forradalomból profitálók igényeinek.
Ugyanakkor mára bebizonyosodott, hogy neki volt igaza
A társadalmakban élő rovarok, például a termeszek, a hangyák vagy a méhek együttműködési készségei alaposan dokumentálták, és ma már azt is tudjuk, hogy az együttműködés éppúgy a biológiánk része, mint az agresszió. Ugyanakkor az a meggyőződés, hogy az agresszió hasznos és segíti az alkalmazkodást, továbbra is mélyen gyökerezik a nyelvünkben és a problémák megoldásánál használt megközelítéseinkben, és vakká tesz bennünket az együttműködést pártoló alternatívákra. Sokan azt hiszik, hogy ugyanaz a mechanizmus veszi rá az embereket a gyilkolásra, mint amelyik másokat arra késztet, hogy „nekiessenek” egy nehéz matematikai egyenletnek, „csatába szálljanak” a betegségekkel, vagy „uralmuk alá vonják” a világegyetemet.
Ez az érvelés azonban az agresszió túlságosan kiterjesztett meghatározásán alapul. Ha egyenlőségjelet teszünk a kiemelkedő teljesítmény és a haladás, illetve az ellenségeskedés és agresszió közé, azzal csak a kérdés körüli zűrzavart növeljük. Egy problémát meg lehet oldani, egy készséget el lehet sajátítani úgy is, hogy közben nem bántunk más embereket és nem akarunk föléjük kerekedni. És azok a metaforák, amelyek a szörnyű betegségek gyógymódjának vagy a mélyen gyökerező társadalmi problémák megoldásának keresését „háborúként” írják le, végső soron rosszul írják körül a problémát, és ezáltal korlátozzák a megoldási lehetőségeinket.
Ezt a különbséget azért nehéz megértenünk, mert minket, amerikaiakat úgy neveltek, hogy a sikert a győzelemmel azonosítsuk, s akkor értékeljük jónak valaki teljesítményét, ha az valaki másnak a legyőzésével jár. Kultúraként a győzelem éltet bennünket − a győzteseket megjutalmazzuk, a vesztesekre pedig megvetéssel tekintünk. Oktatási rendszerünk két évszázadon keresztül a versenyképességen alapult. Kevés kivételtől eltekintve a legtöbb iskolában nem arra tanítjuk a gyerekeinket, hogy szeressék a tanulást − arra tanítjuk őket, hogy jó jegyeket szerezzenek, és minél magasabb pontszámokat az érettségin.
Amikor Grantland Rice sportújságíró azt mondta: „Nem az számít, hogy nyersz vagy veszítesz, hanem az, hogyan játszod a játékot”, bizonyosan nem az amerikaiak életfilozófiáját írta le. Inkább csak annak a reményének adott hangot, hogy talán valahogy megszabadulhatunk attól a beteges megszállottságunktól, hogy mindenáron a győzelemre törünk, és helyette a játékban a méltóságra, a hozzáértésre és nagylelkűségre helyezzük a hangsúlyt. A gyerekbaseballcsapat játékosától kezdve, aki sírva fakad, ha a csapata vereséget szenvedett, Lyndon Johnson volt elnökig, akinek a vietnámi háború alatt szinte biztosan eltorzította ítélőképességét az a vágya, hogy „ne ő legyen az első amerikai elnök, aki elveszít egy háborút” − a kultúránkban a győzelem elképesztő megszállottságig fajult. Vince Lombardi, a Green Bay Packers amerikaifoci-csapat legendás edzője ezt a következő mondásában remekül foglalta össze: „A győzelem nem minden, a győzelem az egyetlen dolog.” Ez a filozófia azt jelenti, hogy a győzelem célja igazolja, hogy bármilyen eszközt használhatunk az eléréséhez, még akkor is, ha az csak egy futballmeccs – bármennyire szabadidős tevékenységként született is meg először ez a sport.
Az biztos, hogy a versengés és az agresszió elősegítheti az alkalmazkodást – bizonyos csoportok számára, bizonyos körülmények között. De amikor körülnézek, és egy olyan világot látok, amely tele van nemzetközi, rasszok és törzsek közötti gyűlölettel és bizalmatlansággal, értelmetlen mészárlással, terrorizmussal, ahol mindennaposak a tömeges lövöldözések, és ahol annyi nukleáris robbanófej kering felettünk, hogy azzal többször le lehetne törölni a világ népességét a föld felszínéről − akkor úgy érzem, jogosan kérdőjelezem meg, hogy az efféle viselkedés valóban oly hasznos-e a túlélés szempontjából.
„Most egy szelídebb, toleránsabb emberfajtára van szükség"
HVG Könyvek
Loren Eiseley antropológus tisztelettel adózott őseink előtt, de óva intett attól, hogy őket utánozzuk, amikor azt írta: „Most egy szelídebb, toleránsabb emberfajtára van szükség, s nem arra, amelyik legyőzte a jeget, a tigrist és a medvét, hogy nekünk ne kelljen.”
A jó hír az, hogy annak ellenére, hogy a modern fegyverek lehetővé tették az emberek számára, hogy minden korábbinál nagyobb pusztítást okozzanak mégis, minden jel szerint a modern társadalom kevésbé tesz minket pszichológiailag hajlamossá arra, hogy erőszakos hajlamainkat kiéljük, mint őseinket.
A modernitás lehetővé tette számunkra, hogy a családunk, törzsünk és országunk határát túllépve is együttműködjünk és kereskedjünk másokkal: megvegyük a termékeiket, megkóstoljuk, amit a konyhájukban főznek, olvassuk az irodalmukat. Ezek a társadalmi és kulturális cserék lehetővé tették, hogy olyan módon lássunk bele az idegenek életébe, hogy az emberivé teszi őket a szemünkben, és így már ártani is nehezebben tudunk nekik. Talán találhatunk más módokat is arra, hogy megidézzük magunkban – Abraham Lincoln szavaival élve – „természetünk angyali oldalát”, majd e szerint is éljünk.
A fenti cikk Elliot és Joshua Aronson A társas lény című könyvének szerkesztett részlete.
Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Miért keresünk bűnbakokat? A szociálpszichológia alapművének tekintett könyv bővített kiadása – amelyet Elliot Aronson a fiával írt – összefoglaló a társadalom-lélektan legizgalmasabb jelenségeiről. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
A politikus arról beszélt, "a baloldal nélkül nincs kormányváltás, nincs országgyűlés". Azt is közölte: idén is ott lesz a Pride-on, és kiáll a melegek mellett.