A világ legendás felhőkarcolójának víziója egy ceruzával kezdődött. Az, hogy a ceruza kinek a kezében volt, attól függ, hogy a történet melyik változatának hiszünk. Az egyik szerint William Lamb, az építész tartotta, a másik szerint pedig John J. Raskob pénzügyi zseni, a General Motors egykori igazgatója. Bármelyik verzió is az igaz, a ceruzát felemelték az íróasztalról, és függőlegesen tartották, heggyel felfelé. Így kellett kinéznie az Empire State Buildingnek: legyen karcsú, egyenes és magasabban karcolja az eget, mint bármelyik más épület a földgolyón.

Tizennyolc hónapos projekt

Az ötlet, hogy tornyot emeljenek, Al Smith fejéből pattanhatott ki 1929 elején. Smith egész életében New York-i lakos volt, korábban New York kormányzója, az 1928-as választáson a demokraták elnökjelöltje. A legtöbb New York-ihoz hasonlóan ellenezte a szesztilalmat. Az amerikaiak többsége ezzel nem értett egyet, így Smith veszített Herbert Hooverrel szemben. Mivel állás nélkül maradt, új feladatra volt szüksége.

Megosztotta az ötletét Raskobbal, akivel létrehozták az Empire State Inc. részvénytársaságot. Az elnöke és arca Smith volt, a pénzember szerepét pedig Raskob töltötte be. Megállapodtak a helyszínben: a manhattani luxus egykori fellegvára, az eredeti Waldorf-Astoria szálloda helyét választották.

Meghatározták a projekt paramétereit, és elkészítették az üzleti tervet. 50 millió dollárban rögzítették a teljes költségvetést – amely 2021-ben 820 millió dollárnak felelt meg –, beleértve a vételárat és a Waldorf-Astoria lebontását is, majd kitűzték a megnyitó napját 1931. május 1-jére. Lamb cégét bízták meg a kivitelezéssel. Valaki felállított egy ceruzát, és attól kezdve összesen tizennyolc hónapjuk volt mindenre: a tervezés első tollvonásától az utolsó szeg beveréséig.

Az Empire State Building vázlata

Shreve, Lamb & Harmon / Wikipédia

Gyorsan haladtak, mert kiváló volt az időzítés. Az 1920-as évek végére New York átvette Londontól a világ legnépesebb metropoliszának címét. Dübörgött a vérpezsdítő jazz, a tőzsde szárnyalt, a gazdaság felfelé ívelt, a felhőkarcolók – a gépkorszak virágzó Amerikájának hátborzongatóan új szimbólumai – pedig sorra emelkedtek Manhattan területén.

A befektetők beruházási lehetőségeket kerestek, méghozzá minél nagyratörőbbeket. Hamarosan a Chrysler Building lett a titánok legnagyobbika, és begyűjtötte a címmel járó összes presztízst és bérleti díjat. Raskob, Smith és Lamb eltökélték, hogy ceruzájuk hegye minden óriásnál magasabbra fog felérni.

Gyakorlatias gondolkodás az előkészítésnél

Az épület tervezésekor Lamb rendkívül gyakorlatiasan gondolkodott. „Elmúltak azok a napok, amikor [az építész] csak ült a tervezőasztala előtt, és csinos vázlatokat készített önmaga szándékoltan gazdaságtalan emlékművéhez – írta 1931 januárjában. – A »gyakorlati« dolgok iránti megvetés helyett ma már elszántan igyekszik a valós igények tartóvázára építeni az elképzeléseit.”

Lamb szorosan együttműködött a projekt kivitelezőivel és mérnökeivel, és a helyszínnek megfelelő, valamint a költségvetésen, illetve a határidőn belül megvalósítható terveket készített. Beszámolója szerint „az Empire State tervrajzainak elkészítése során végig elsődleges volt, hogy a terveket a használat körülményeihez, az építkezéshez és a kivitelezés tempójához igazítsuk”. A terveket szigorú próbáknak vetették alá, hogy megbizonyosodjanak a működőképességükről.

„Aligha volt egyetlen részlet is, amelyet a kivitelezők és szakértőik ne elemeztek volna alaposan, és amelyen ne igazítottak és változtattak volna, hogy elejét vegyék minden elképzelhető késedelemnek.”

A vállalat egyik 1931-es kiadványában büszkén említik, hogy mielőtt bármilyen munkát végeztek volna az építkezés helyszínén, „a mérnökök már pontosan tudták, hány gerendára és milyen hosszúra, sőt még azt is, hány szögre és csavarra lesz szükség. Tisztában voltak azzal is, hány ablaka lesz az épületnek, hány, illetve milyen formájú és méretű mészkőtömböt, hány tonna alumíniumot és rozsdamentes acélt, hány tonna cementet és maltert használnak majd fel. Mielőtt elkezdődött volna az építése, az Empire State már teljesen elkészült – papíron.”

Gyors és hatékony megvalósítás

Az első exkavátor 1930. március 17-én mart bele Manhattan földjébe. Több mint háromezer munkás nyüzsgött a helyszínen, az építkezés pedig lendületesen haladt. Az acélváz felállításával kezdték, ezt követte a teljes első emelet. Majd a második, a harmadik és a negyedik. Az újságok úgy tudósítottak a felhőkarcoló növekedéséről, mintha a Yankees rájátszását közvetítenék.

Kábelt húzó munkás az Empire State Building építkezésekor

Lewis Hine / Wikipédia

Ahogy a munkások tudása gyarapodott, a folyamat egyre zökkenőmentesebbé vált, és felgyorsult. Egyetlen hét alatt három emeletet húztak fel. Négyet. Négy és felet. Az építkezés csúcspontján elérték a napi egyemeletnyi haladást. És még ezt is tudták fokozni.

„Amikor teljes lendülettel dolgoztunk a főtornyon – emlékezett vissza Lamb partnere, Richmond Shreve –, olyan pontosan álltak össze a dolgok, hogy előfordult, tizennégy és fél emeletet haladtunk tíz munkanap alatt – acéllal, betonnal, kővel és minden egyébbel.” Ez volt az a korszak, amikor csodálat övezte az autógyárak hatékonyságát, az Empire State tervezői pedig úgy gondoltak az építési folyamatra, mint egy függőleges futószalagra – eltekintve attól, hogy „a futószalag mozgott – magyarázta Shreve –, míg itt a késztermék egy helyben maradt.”

Mire az Empire State Buildinget Herbert Hoover elnök hivatalosan megnyitotta – pontosan a kijelölt határidő napján, 1931. május 1-jén –, már nem csupán a városban, hanem országosan is ünnepelt épületté vált. Szédítően magas volt, építésének hatékonysága pedig valóságos legendává vált. És bár Lamb elsősorban a célszerűséget tartotta szem előtt, az építmény páratlanul szép volt.

A hatékonyságra törekvés eredményeképpen karcsú, elegáns forma bontakozott ki, amely 1931-ben elnyerte az Amerikai Építészkamara New York-i szervezetének becsületrendjét. Azután King Kong 1933-ban felmászott az épületre a filmvásznon, karjában a bájos Fay Wrayjel, és az Empire State Building világsztár lett.

Az Empire State Building építési költségeit eredetileg 50 millió dollárra becsülték. Ténylegesen 41 millió dollárba került (amely 2021-ben 679 millió dollárnak felelt meg). Ez 17 százalékkal maradt a költségvetés alatt, ami 2021-ben 141 millió dollárt jelentett. Az építkezés hetekkel a megnyitó ünnepség előtt befejeződött.

Megvalósítás hatékonyan

HVG Könyvek

Az Empire State Building építésénél és más sikeres projektek esetében követett minta lényege, hogy „gondolkodjunk lassan, cselekedjünk gyorsan”.

Melyek azok az egyetemes tényezők, amelyek megkülönböztetik a sikert a bukástól? Kiderül a Megvalósítás hatékonyan című könyvből, amelyet itt rendelhetnek meg kedvezménnyel. A könyv megjelenését a ShiwaForce.com Zrt. támogatta.