szerző:
Műértő

A kortárs művészeti GDP egyre nagyobb része nem a hagyományos kiállítási terekben, az art-ipar keretein belül jön létre. Nem ott jelenik meg, nem is oda szánják. Egyre több az olyan mű, projekt és csoport, amely a társadalmi kontextussal foglalkozik: hozzászól, bele is avatkozik, alakítani próbálja. Az eszközök és eredmények sokfélék, de megkockáztatjuk, ez a folyamat ma izgalmasabb, mint ami a „white cube”-okban zajlik. Sorozatunkban ilyen hazai csoportokat, kezdeményezéseket mutatunk be.

A Teleki tér projekt közösségi tervezői, azaz a környék lakói

Noha a média leginkább azt adta hírül, hogy a budapesti VIII. kerület polgármestere, Kocsis Máté „jópofa” zsánerszobrokat avatott, ennél sokkal több és fontosabb történt szeptember 11-én, a Teleki téren. A teret átadták használóinak, akik egyben kitalálói is voltak: a lakosoknak. És ez azt jelenti, hogy megvalósult egy olyan köztér-átalakító projekt, amelyik közösségi tervezéssel készült. Jegyezzük meg gyorsan azt is: a Budapestet elárasztó zsánerszobrok nem képezték részét a közösséggel együtt elkészített tervnek. A folyamat katalizátora az Újirány csoport volt, amely a közösség elgondolásait formába öntötte. Nem most kezdték a tájépítészi, tervezői gyakorlatot, első munkájuk 2001-ben a Millenáris Park zöldterületeinek kialakítása volt. Ekkor alakította a csoportot öt tájépítész és két építész, és azóta ha zökkenőkkel is, de működnek. Lőrinc pap téri irodájukban Szohr Gábor tájépítésszel arról beszélgettünk, hogyan zajlott a folyamat a nyolckerben.

„Az Újirány nevet elég hirtelen választottuk, még az első munkánk idején, és csak később kezdtük értelmezni. Mindig az idő, a hely és a kontextus figyelembevételével próbálunk az adott közösségnek megfelelő, helyspecifikus megoldást találni. Az adott problémától egy új helyzet felé elmozdulni” – adja magyarázatát a csoport nevének. A Teleki tér esetében a körülmények szerencsés összjátéka volt, hogy elnyerték a munkát. A kerületi felújítások a Palotanegyed után a Magdolna-negyed felé terjedtek tovább (Magdolna Negyed Program III.), és itt, a köztérmegújítások során támadt lehetőség, hogy az Újirány együttműködjön a helyiekkel. A szerződésben kikötött öt alkalom helyett tizenkétszer találkoztak velük. „Milyen legyen a Teleki tér?” – szólt a kérdés, szórólapokon és a Facebookon találták meg a lakókat, meg Marikán keresztül, akit a környéken mindenkit ismer. Marika kulcsfigurájává is vált a tervezési folyamatnak. A találkozók aktív résztvevője, a közösség szervezője lett, és nem kis részben az ő hatására vette át mindenki az Újirány bázisdemokratikus fórumtechnikáit: a másik végighallgatása, megoldásorientált munka, erőszakmentes kommunikáció. Mint Szohr Gábor mondja, először attól tartottak, részérdekek, féltékenységek „szétviszik” a projektet, de nem ez történt. A Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban rendszeresen összeülő közösség megértette, hogy a 138 milliót, amely rendelkezésre áll, be kell osztania, a legracionálisabb módon kell elköltenie. „Közös bejárással folytatódott a folyamat, aztán az álmok fázisa következett, majd a tervezés, számolás és döntés. A megvalósulás pedig valóban euforikus volt.”

Tizenkét hetes tervezés és pár hónapnyi előkészítés és kivitelezés után lett kész a Teleki tér. Nem a szokásos, nagy tervezőirodák kapták a munkát, és a politika sem telepedett rá a folyamatra. Egyedül az említett zsánerszobrokhoz ragaszkodott a helyi önkormányzat, és azok meg is valósultak – igaz, a kerítésen kívül. Csodák csodája: a tér az lett, amivé a közösség alakítani szerette volna. Akik pedig az Újirány részéről benne voltak: Orosz B. Orsolya, Kovács Árpád, Szohr Gábor és Tihanyi Dominika, valamint a közösségi tervezéssel foglalkozó, amerikai Kristin Faurest.

Most már „csak” használni kell a Telekit, és fenntartani. Az elgondolás az, hogy a teret a sajátjuknak tekintő környékbeliek egyesületi formában gazdálkodjanak a tér adta lehetőségekkel, és vegyenek részt fenntartásában. Az elképzelt modell olyasmi volna, mint ami a brooklyni Bryant Park és a manhattani Highline felújítása esetében történt: itt egy-egy komoly civil szervezet is részt vesz a köztér hasznosításban és a fenntartásban.

Nos, a tündérmese folytatódott, mert a Társak a Teleki térért egyesület megalakult. Elnökét, Marikát, azaz Feichtné Prán Máriát meg is kérdeztük, ő miként élte meg az eseményeket. „Nagyon fontos volt, hogy az Újirány és a környékbeli lakók között kialakult kapcsolatot a folyamat során végig meg tudtuk őrizni. Megmaradt a pozitív, lelkes hozzáállás. Nagy öröm volt végigcsinálni” – válaszolja. Közbevetésünkre, hogy gyanúsan szép ez a történet, azt mondja, valóban az. „Ráadásul itt több generáció működött együtt, eltérő szempontokkal. Az idős nyugdíjas és a babakocsis kismama a tervezőasztal fölött beszélték meg, milyen legyen a tér. Az eredmény tükrözi is ezt: mindenkinek megvan a maga helye, és nem zavarjuk egymást. Egy közösség megmutatta, hogy képes együttműködni, ez a Teleki tér legfőbb üzenete.”

Szohr Gábor szerint a Józsefvárosnak ezen a részén zajló felújítások nem járnak együtt dzsentrifikációs folyamattal úgy, mint másutt a kerületben, például a Corvin-negyed környékén. A lakosság marad. A lakóépületek felújítása is elkezdődött, és tanúi lehetünk a terület lassú felértékelődésének. Mint Szohr Gábor mondja, érdekes megfigyelni, hogy a VII. kerületre oly jellemző nyüzsgés miként terjed át ide is: új vendéglátóhelyek és olcsó hotelek nyílnak a fapados járatok turistáinak.

A sikeres projekt ellenére az Újirány helyzete nem lett sokkal könnyebb. „Az, hogy most mi vagyunk a »szociális építészet hősei«, még önmagában nem jelent újabb lehetőségeket. Tizenhárom évvel ezelőtt alakultunk, és semmivel sincs több munkánk, mint amennyit a honlapon felsoroltunk. Papírhegyeket, tervhegyeket gyártottunk, de azért persze néhány meg is valósult közülük.” (www.ujirany.com; www.facebook.com/milyenlegyenatelekiter)

Nagy Gergely

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Demeter Márta megint árnyékra vetődhetett, ezúttal a letelepedési kötvények ügyében

Füstölni kezdett a repülő, amellyel Melania Trump utazott

Füstölni kezdett a repülő, amellyel Melania Trump utazott

Kercsi iskolai mészárlás: 20-ra nőtt a halottak száma

Kercsi iskolai mészárlás: 20-ra nőtt a halottak száma

Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora, az élen a Radnóti Miklós Gimnázium

Itt a HVG 2019-es középiskolai rangsora, az élen a Radnóti Miklós Gimnázium

Beismerte a Google: tényleg cenzúrázott keresőt épít Kínának

Beismerte a Google: tényleg cenzúrázott keresőt épít Kínának

Eszement kincsen ül Észak-Korea, miközben lakói éheznek

Eszement kincsen ül Észak-Korea, miközben lakói éheznek